Kivitelezési szerződés 2026: tartalma, lényege, kötelezettségek

nov 24, 2021 | Egyéb

Kivitelezési szerződés alapján a kivitelező építési, szerelési munka elvégzésére és a mű átadására, a megrendelő átvételére és díj fizetésére köteles (Ptk. 6:252. § (1)). Üzletszerű kivitelezésnél kötelező az írásba foglalás (Méptv. 188. § (5)), a 191/2009. Korm. rendelet pedig kötelező tartalmi elemeket ír elő, például a megrendelő nyilatkozatát a pénzügyi fedezetről.

A kivitelezési viták többsége abból születik, hogy a felek nem rögzítették, mi tartozik az árba, ki felel a terv hibáiért, és hogyan kell a pótmunkát elszámolni. Ez az útmutató a 2026-ban hatályos szabályokat foglalja össze.

Mi a kivitelezési szerződés, és miben más, mint a vállalkozási szerződés?

A kivitelezési szerződés a vállalkozási szerződés egyik altípusa. A vállalkozási szerződés általános szabálya, hogy a vállalkozó egy tevékenységgel elérhető eredmény (mű) megvalósítására, a megrendelő annak átvételére és a díj megfizetésére köteles (Ptk. 6:238. §). A kivitelezési szerződés ennél konkrétabb: tárgya építési, szerelési munka (Ptk. 6:252. § (1)), és rá a Polgári Törvénykönyv (Ptk.) mellett a magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvény (Méptv.) és az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet is vonatkozik.

A munkamegosztás alapszabálya: a tervdokumentáció elkészítése és a hatósági engedélyek beszerzése a megrendelő kötelezettsége (Ptk. 6:252. § (2)), a kivitelezőé pedig a terv megvizsgálása és a felismerhető hibákra való figyelmeztetés (Ptk. 6:252. § (3)).

Kötelező írásba foglalni a kivitelezési szerződést?

Igen, ha a kivitelező üzletszerű gazdasági tevékenységként végzi a munkát (Méptv. 188. § (5)), ami a vállalkozói kivitelezésnél szinte mindig így van. A 191/2009. Korm. rendelet ezen felül részletes tartalmi követelményeket is meghatároz (191/2009. Korm. r. 3. § (2)), és a szerződést e-építési naplóval járó munkánál a naplóba is fel kell tölteni.

Mit kell tartalmaznia a kivitelezési szerződésnek?

A 191/2009. Korm. rendelet 3. § (2) bekezdése hosszú listát ad. A legfontosabb elemek:

Tartalmi elem Mit jelent a gyakorlatban Jogszabályhely
Felek adatai Név, székhely, adószám, a kivitelező nyilvántartási száma, pénzforgalmi számlaszám, képviselő 191/2009. Korm. r. 3. § (2) a)–b)
A munka pontos leírása Munka megnevezése, cím, helyrajzi szám, mennyiségi és minőségi követelmények 3. § (2) c)
Határidők Munkaterület átadása, kezdés, részteljesítések, átadás-átvétel, birtokbaadás, befejezés 3. § (2) d)
Pót- és többletmunka elszámolása Az elszámolható ellenérték elszámolási módja 3. § (2) j)
Fedezetnyilatkozat A megrendelő nyilatkozata, hogy rendelkezik a pénzügyi fedezettel 3. § (2) m)
Építésszervezési munkarész Ha a kivitelező készíti a kivitelezési dokumentáció építésszervezési részét 3. § (2) t)
Díj és fizetés Átalánydíj vagy tételes elszámolás, részszámlák, esedékesség Ptk. 6:245. §

Érdemes rögzíteni az előleget, a kötbért, a szavatossági visszatartást és a hulladék elszállításának felelősét is. A befejezéskor a fővállalkozó az e-építési naplóban nyilatkozik arról is, hogy az építési-bontási hulladékot jogszabály szerint kezelték és elszállították (191/2009. Korm. r. 14. § g)).

Ki végezhet építőipari kivitelezést?

Az a vállalkozó kivitelező, akinél a névjegyzék tartalmazza a vállalt tevékenységet, és aki a munkában közvetlenül részt vesz (191/2009. Korm. r. 12. § (1)). További feltétel a megfelelő felelős műszaki vezető vagy szakképzett szakmunkás, szükség esetén a végleges engedély vagy egyszerű bejelentés, és a kötelező kivitelezői felelősségbiztosítás (191/2009. Korm. r. 12. § (1a)). A felelősségbiztosítás fedezete a 100 millió forintot nem meghaladó éves nettó jövedelmű vállalkozóknál is legalább 20 millió forint biztosítási eseményenként (191/2009. Korm. r. 21/D. § (1) a)).

Szerződéskötés előtt kérd el a nyilvántartási számot és a kötvényt.

Milyen kötelezettségei vannak a feleknek?

Kivitelező Megrendelő
Megvizsgálja a tervet a szerződéskötés előtt, és figyelmeztet a felismerhető hibákra; ha a hiba később derül ki, késedelem nélkül jelzi (Ptk. 6:252. § (3)) Biztosítja a tervdokumentációt és a hatósági engedélyeket (Ptk. 6:252. § (2))
Viseli a dokumentáció olyan hiányosságának következményét, amelyet szakmai gondossággal észlelnie kellett volna, de nem jelzett (191/2009. Korm. r. 3. § (1)) Utasítást adhat, de az nem terjedhet ki a munka megszervezésére, és nem teheti terhesebbé a teljesítést (Ptk. 6:240. § (1))
Figyelmeztet a célszerűtlen vagy szakszerűtlen utasításra (Ptk. 6:240. § (2)) Bármikor ellenőrizheti a munkát és az anyagot (Ptk. 6:242. § (1))
Vezeti az e-építési naplót, minden munkanapon bejegyzéssel (191/2009. Korm. r. 24. § (4a)) Átveszi a művet és megfizeti a díjat (Ptk. 6:252. § (1))

Ha a megrendelő nem ellenőrizte a munkát, a kivitelező ettől nem mentesül (Ptk. 6:242. § (2)).

Hogyan kell elszámolni a pótmunkát és a többletmunkát?

Átalánydíjnál a kivitelező az átalánydíjon felül csak a pótmunka ellenértékét kérheti, a többletmunkáét nem; a megrendelő azonban köteles megtéríteni a többletmunka szerződéskötéskor előre nem látható költségét (Ptk. 6:245. § (1)). Tételes elszámolásnál a kivitelezőnek az elvégzett munka ellenértéke jár (Ptk. 6:245. § (2)). A fogalmakat a 191/2009. Korm. rendelet is a Ptk.-ra visszautalva használja (191/2009. Korm. r. 2. § 6–7. pont).

A különbség: többletmunka a szerződés tartalmát képező, de a díj meghatározásánál figyelembe nem vett munka, illetve az, ami nélkül a mű nem lenne rendeltetésszerűen használható (Ptk. 6:244. § (1)); pótmunka az utólag, különösen tervmódosítás miatt megrendelt munka, amelyet a kivitelező akkor köteles elvégezni, ha az nem teszi feladatát aránytalanul terhesebbé (Ptk. 6:244. § (2)). Ezért döntő, hogy a szerződés pontosan leírja a feladatot, és hogy a pótmunka-megrendelés írásban, az e-naplóban rögzítve történjen.

A vállalkozói díj a szerződés teljesítésekor esedékes (Ptk. 6:245. § (3)). Ha a szerződés nem rendelkezik a fizetési határidőről, a számla kézhezvételétől számított 30 napon belül kell fizetni (Ptk. 6:130. § (1)); vállalkozások között késedelem esetén a jegybanki alapkamat + 8 százalékpont késedelmi kamat jár (Ptk. 6:155. § (1)). A díj biztosítására a kivitelezőt törvényes zálogjog illeti meg a megrendelőnek a birtokába került vagyontárgyain (Ptk. 6:246. §).

Hogyan zajlik az átadás-átvétel?

  1. Műszaki átadás-átvételi eljárás: az építési tevékenység befejezésekor kötelező lefolytatni (191/2009. Korm. r. 32. § (1)).
  2. Határidő: a kivitelező akkor teljesít határidőben, ha az átadás-átvétel a teljesítési határidőn belül megkezdődik; az eljárás időtartama 30 nap (Ptk. 6:247. § (2)).
  3. Vizsgálatok: a felek elvégzik a szakmában szokásos vizsgálatokat (Ptk. 6:247. § (1)).
  4. Jegyzőkönyv: az eljárásról e-jegyzőkönyv készül, amely tartalmaz minden jogvitában jelentős tényt, és az e-főnaplóhoz csatolják (191/2009. Korm. r. 32. § (4)–(5)).
  5. Átvétel vagy megtagadás: az átvétel nem tagadható meg olyan hiba miatt, amely nem akadályozza a rendeltetésszerű használatot (Ptk. 6:247. § (3)).
  6. Birtokbavétel: ha a megrendelő az eljárást nem folytatja le, a teljesítés joghatásai a tényleges birtokbavétellel állnak be (Ptk. 6:247. § (4)).

Meddig lehet hibás teljesítés miatt reklamálni?

Ingatlannál a kellékszavatossági igény a teljesítéstől számított 5 év alatt évül el (Ptk. 6:163. §). A hibát a felfedezés után késedelem nélkül közölni kell; fogyasztónál a két hónapon belüli közlés ilyennek számít (Ptk. 6:162. §). A megrendelő kijavítást, árleszállítást kérhet, vagy végső esetben elállhat, jelentéktelen hiba miatt azonban elállásnak nincs helye (Ptk. 6:159. §).

Új lakásnál és lakóépületnél emellett kötelező jótállás is jár: a műszaki átadás-átvétel befejezésétől a rendelet mellékletei szerint 3, 5 vagy 10 évig (181/2003. Korm. r. 3. § (1)), amely a kivitelezőt terheli (181/2003. Korm. r. 2. § (1)).

Mikor léphet ki a megrendelő a szerződésből?

A teljesítés megkezdése előtt bármikor elállhat, utána a teljesítésig felmondhat, de ekkor meg kell fizetnie a díj arányos részét és meg kell térítenie a megszüntetéssel okozott kárt, legfeljebb a vállalkozói díj összegéig (Ptk. 6:249. §).

Mi a helyzet az áfával?

Építési hatósági engedélyhez vagy bejelentéshez kötött, ingatlan létrehozására, bővítésére, átalakítására vagy bontására irányuló munkánál, ha a megrendelő adóalany, fordított adózás érvényesül: az áfát a megrendelő fizeti, és erről előzetesen írásban nyilatkoznia kell (Áfa tv. 142. § (1) b)). Magánszemély megrendelőnél a fordított adózás nem alkalmazható, ilyenkor az áfát (ha a kivitelező nem alanyi mentes) a kivitelező számítja fel.

A gyakorlatban…

Dr. Bodó Gergely ügyvéd tapasztalata szerint a kivitelezési perek legnagyobb része két mondaton dől el: mi volt az átalánydíj tartalma, és ki kérte a pótmunkát. A tipikus hibák:

  • internetes mintaszerződés, amelyből hiányzik a pontos műszaki tartalom és a fedezetnyilatkozat;
  • szóban megrendelt pótmunka, amelyről sem e-napló-bejegyzés, sem írásos megrendelés nincs;
  • a megrendelő átadás-átvétel nélkül beköltözik, pedig a birtokbavétellel a teljesítés joghatásai beállnak;
  • a fővállalkozó nem fizeti az alvállalkozót. A Méptv. szerint az alvállalkozó fizetési határideje nem lehet hosszabb, mint a fővállalkozóé, és a fővállalkozó a végszámla teljes kiegyenlítésére csak akkor jogosult, ha az alvállalkozók kifizetését igazolja (Méptv. 188. § (6)).

A tervezési oldalt a tervezési szerződésről szóló cikkünk foglalja össze.

Gyakori kérdések a kivitelezési szerződésről

Érvényes a szóbeli kivitelezési szerződés?

Üzletszerű kivitelezésnél a szerződést írásba kell foglalni (Méptv. 188. § (5)), ezért szóbeli megállapodásra ne építs.

Ki felel, ha a terv hibás?

A terv a megrendelő kötelezettsége (Ptk. 6:252. § (2)), de a kivitelező köteles a felismerhető hibákra figyelmeztetni (Ptk. 6:252. § (3)), és viseli a jelzés elmaradásának következményét (191/2009. Korm. r. 3. § (1)).

Kérhet a kivitelező utólag több pénzt átalánydíjnál?

Csak a pótmunkáért, és a többletmunka előre nem látható költségéért (Ptk. 6:245. § (1)).

Hány év garancia jár egy új házra?

A kellékszavatosság 5 év (Ptk. 6:163. §), új lakásnál és lakóépületnél a kötelező jótállás szerkezettől függően 3, 5 vagy 10 év (181/2003. Korm. r. 3. § (1)).

Mit tehetek, ha a megrendelő nem fizet?

A díj a teljesítéskor esedékes (Ptk. 6:245. § (3)), késedelemnél kamat jár, és a követelés fizetési meghagyással vagy perrel érvényesíthető.


Kivitelezési szerződést kötnél, vagy már vita van a pótmunkán, a hibákon vagy a ki nem fizetett számlán? Szerződésszerkesztésben és vitás ügyekben a cégügyek oldalunkon, ingatlanügyekben az ingatlanjogi oldalunkon segítünk. Ha a kivitelezői díjad nem fizetik, a követeléskezelés 195 000 Ft + áfa fix díj és egyedi sikerdíj ellenében, bármilyen összegű követelésre indul; a gyors utat a fizetési meghagyásról szóló cikkünkben mutatjuk be. Elérsz a +36 42 790 103 számon vagy a titkarsag@drbodo.hu címen.

Dr. Bodó Gergely ügyvéd, közgazdász, okleveles adószakértő · Nyíregyháza, Debrecen · 2026. november

Kérdésed van? Írd meg röviden!

Írd le pár mondatban, miben segíthetek, és 1 munkanapon belül jelentkezem.

Legutóbbi bejegyzések

Vitás válás: mi történik, ha nincs megegyezés?

Ha nincs megegyezés, a bíróság akkor bontja fel a házasságot, ha az teljesen és helyrehozhatatlanul megromlott (Ptk. 4:21. § (1)). Ilyenkor a gyermek elhelyezéséről, a kapcsolattartásról és a gyermektartásról a bíróság dönt, kérelem nélkül is (Pp. 459. § (1)). A...

Szóvédjegy vagy ábrás védjegy? Melyiket válaszd

Ha csak egyet választasz, általában a szóvédjegy a jobb: a nevet bármilyen betűtípusban, színben és formában védi. Az ábrás védjegy a konkrét grafikai megjelenést védi, ezért egy logócserénél gyengülhet. Erős, hosszú távú márkánál mindkettő indokolt, de az két külön...