Helyi iparűzési adó
Helyi iparűzési adó
A helyi iparűzési adó a vállalkozásokat terheli. Fontos szereppel bír az önkormányzatok működésének szempontjából, ugyanis első sorban az ebből az adónemből származó bevétel biztosítja a helyi önkormányzat tevékenységéhez szükséges anyagi forrást.
Vállalkozói tevékenység fajtája
Lényeges lehet az alapul vett vállalkozási tevékenység fajátja, mivel az befolyásolja a befizetendő adó mértékét. A vállalkozói tevékenység lehet:
- állandó jellegű
- vagy ideiglenes jellegű
Állandó jellegű iparűzési tevékenység esetén a vállalkozó az önkormányzat illetékességi területén székhellyel és telephellyel rendelkezik. Az állandó jellegű iparűzési tevékenységkor nem releváns, hogy a tevékenység részben vagy egészben a székhelyen vagy telephelyen kívül történik-e; ez nem befolyásoló tényező.
Ideiglenes jellegű az iparűzési tevékenység, ha az önkormányzat illetékességi területén az ott székhellyel, telephellyel nem rendelkező vállalkozó tevékenységet folytat. A tevékenység időtartama lényeges, ugyanis a folyamatosan vagy megszakításokkal végzett tevékenység időtartama adóéven belül a 30 napot meghaladja, de nem éri el a 181 napot.
A helyi iparűzési adó kiszámítása
A helyi iparűzési adó mértékének kiszámítása az alábbiak alapján történik. Az adó alapja a nettó árbevétel, amit csökkenteni kell bizonyos költségekkel:
a.) az eladott áruk beszerzési értéke és a közvetített szolgáltatások értéke együttes összegével
b.) az alvállalkozói teljesítések értékével,
c.) az anyagköltséggel,
d.) az alapkutatás, alkalmazott kutatás, kísérleti fejlesztés adóévben elszámolt közvetlen költségével.
Abban az esetben, ha a vállalkozás több önkormányzat illetékességi területén vagy esetleg külföldön is végez állandó jellegű iparűzési tevékenységet, akkor az adó alapját meg kell osztania.
Az adó mértéke állandó és ideiglenes jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén eltér egymástól. Állandó jelleggel végzett tevékenységkor az iparűzési adó mértéke évente maximum az adóalap 2%-a, ideiglenes jelleggel végzett tevékenység esetén naptári naponként legfeljebb 5000Ft.
Határidők
Tekintsük át a legfontosabb, a helyi iparűzési adóval kapcsolatos határidőket! A vállalkozási tevékenység fajtája ez esetben is meghatározó tényező.
Állandó jellegű tevékenység esetén a bevallási kötelezettség határideje az adóévet követő év május 31. Adóelőleg fizetési kötelezettség teljesítésének határideje március 15-e illetve szeptember 15-e; az előleget évente tehát két alkalommal, egyenlő részletekben kell kifizetni. Kiegészítésre az adóév december 20. napjáig van lehetőség. Különbözetet az adóévet követő május 31-ig kaphat vissza a vállalkozás, illetve ettől az időponttól kezdődően igényelhet vissza.
Ideiglenes jellegű iparűzési tevékenység esetén a bevallási- és adófizetési kötelezettség határideje a tevékenysége befejezése napját követő hónap tizenötödik napja.
Ki mentesülhet a helyi iparűzési adó megfizetése alól?
Vannak bizonyos vállalkozások, amelyek mentesülnek a helyi iparűzési adó megfizetése alól.
Adómentességet kap a szabályozott ingatlanbefektetési társaság, annak az elővállalkozása, valamint ezek projekttársasága. Mentességet kap ezenkívül a beszerző és értékesítő szövetkezet.
Adómentességet kaphat az a vállalkozás is, amelynek adómentességét vagy adókedvezményét az önkormányzat rendeletben határoz meg. Lényeges, hogy ilyenkor a vállalkozás adóalapja nem haladja meg a 2,5 millió forintot.
Bizonyos önkormányzatok eltekintenek a helyi iparűzési adó megfizetése alól. Tájékozódjon időben az illetékes helyi önkormányzatnál a helyi iparűzési adóról!
Milyen más adónemekkel kell még számolnunk cégünk működtetésekor?
Cég működtetésekor számos adónemmel tisztában kell lennie a tulajdonosnak. Vannak a fogyasztáshoz kötött adók, mint az ÁFA, a jövedéki adók, a népegészségügyi adó és a foglalkoztatáshoz kötött adó. Magához a vállalkozási tevékenységhez kötött adónemek többek között az EVA vagy a KATA. A helyi iparűzési adó megfizetése mellett ne feledkezzünk meg a gépjárműadó megfizetéséről sem, annak mértéke függ attól, hogy a vállalkozásnak saját tulajdonú céges autója van, vagy az autóbérlés mellett döntött.
Ha további kérdése van a cége bevételét terhelő adónemekről, vagy cégalapítás előtt áll, keressen meg minket elérhetőségeinken!
Legutóbbi bejegyzések
Osztatlan közös tulajdon: mit jelent és mit érdemes tudni róla?
Az osztatlan közös tulajdon kérdése és gyakorlása mind a magánembernek, mind a Földhivatalnak bonyolult és nehezen nyomon követhető folyamat. Sőt, jogi szempontból is különleges esetnek vehetjük. Ennek ellenére igen gyakori jelenség az ingatlanpiacon és a jogi...
Kaució: alapvető tudnivalók al- és főbérlőknek
Rengeteg magyar él albérletben és találkozott már a kaució fogalmával, sőt ki is fizette azt. Ennek ellenére sokak számára továbbra sem mindig egyértelmű néhány dolog ezzel kapcsolatban. Például, hogy mi az a kaució pontosan, miért fizetjük, vagy mi alapján számítja...
Haszonélvezeti jog: a leggyakoribb kérdések és legfontosabb tudnivalók
Bizonyára mindannyiunk számára ismerős a haszonélvezeti jog kifejezés. Sokan azonban nem vagyunk tisztában azzal, hogy pontosan mit is jelent ez a fogalom. Az egyik leggyakrabban felmerülő kérdés, hogy miben különbözik a haszonélvező a tulajdonostól és miket tehet meg...
Fizetés nélküli szabadság: milyen esetekben és hogyan vehető igénybe?
Előfordulhatnak olyan élethelyzetek, amelyeket nem tudunk összeegyeztetni a munkával. Szerencsére az ilyen esetekben nem kell otthagynunk a munkahelyünket, hiszen van lehetőség fizetés nélküli szabadság igénylésére. Ez azt jelenti, hogy a munkaviszony él, azonban...
Az Európai Unió és a Nemzeti Organisation for Economic Co-operation and Development
Az Európai Unió és a Nemzeti Organisation for Economic Co-operation and Development (a továbbiakban OECD) hatóságai nagymértékű összetartása, szövetség, partnerség kialakítása vált szükségessé, mely megteremtéséhez a jogi szabályok, annak keretei már megszülettek....