Az egyesülési jog alkotmányos alapjog, alapvető szabadságjog. Mindenki jogosult közösségek, szervezetek létesítésére, illetve már meglévő közösségekhez, szervezetekhez való csatlakozáshoz – ide tartozik az egyesület alapítása is. Az egyesület a civil szervezetek egy kiemelkedő alapformája. Szabályozására mind az Alaptörvényben, mint a polgári törvénykönyvben találunk rendelkezéseket. Ezek az egyesület jogforrásai.
Mi is pontosan az egyesület?
Az egyesület olyan jogi személy, melynek kitűzött célja folyamatosan valósul meg – ez a cél közös, tartós, és alapszabályba foglalt a nyilvántartott tagok között. Fontos megjegyezni, hogy a civil szervezetek kategóriája magába foglalja az alapítványt és a civil társaságot is. Nem sorolható ide azonban a politikai párt vagy a köztestület sem.
Egyesület alapítása: milyen követelmények vannak?
Egyesület létrehozása esetén meg kell felelni bizonyos követelményeknek. Többek között ide tartozik a már említett és nyilvántartott tagság. Kiemelkedően fontos, hogy az egyesület működése és fennállása során sem csökkenhet a tagok létszáma a törvényi minimum (10 fő) alá. Amennyiben ez bekövetkezik, még mindig rendelkezésre áll egy féléves türelmi idő, amely alatt rendezhetjük a taglétszámot. Ha erre nem kerül sor, az egyesület ipso jure – a törvény erejénél fogva – megszűnik.
Az egyesület létezésének további követelménye, hogy döntéshozó, ügyvezető, képviselő szervvel és szervezettel kell rendelkeznie. A létesítés fő követelménye azonban a már elkészült létesítő okirat, az egyesület alapszabály elfogadása. Ennek elfogadásához minimum 10 személy (alapító tag) együttes szándéknyilatkozata szükséges. Fontos kiemelni, hogy alapító nemcsak természetes személy, hanem jogi személy is lehet. A jogszabály taxatíve meghatározza a létesítő okirat tartalmi követelményeit, melyet 12 pontba foglalhatunk össze. Ilyen például:
- a név meghatározása
- a székhely meghatározása
- a szavazati jog gyakorlásának feltételeit
- első vezető tisztségviselő
- az egyesület célja
Egyesület alapítása bármilyen céllal történhet, ha az nem ütközik az alap- vagy más törvénybe. Ennek a célnak a lényege a tartósság. Az egyesület alapítása során annak vagyona is meghatározásra kerül az alapszabályban, melynek minimumát a Ptk. nem határozza meg pontosan. Ez a tagok vagyonától elkülönült, amely önálló vagyoni felelősséget állít. Az egyesület léte főként nem vagyoni célú, de vagyoni kötelezettségek is fellelhetők a működés során. Ilyen egy tag tagdíjának befizetése.
Egyesület alapítása: a tagsági viszony
Maga a tagsági viszony a nyilvántartásba vétellel keletkezik. Erre nemcsak alapításkor, hanem később, a közgyűlés előtti elfogadás után is van mód. A tagként bejegyzett személy elfogadása után részt vehet az egyesület tevékenységében. Alapesetben az egyes tagokat megillető jogosultságok és az őket terhelő kötelezettségek egyenlőek, de például tiszteletbeli tagoknál eltérő lehet. Főszabály szerint ezek a jogok személyesen gyakorolhatók, forgalomképtelenek, és él az egy tag – egy szavazat elv. Mindez csak alapeset, ettől eltérően rendelkezhet az alapszabály. A tag jogviszonya megszűnhet:
- a tag kilépésével, indoklás nélkül bármikor
- az egyesület által kezdeményezett felmondással
- kizárással
- halállal
- jogutódlás nélküli megszűnéssel
Ez a meghatározás taxatíve, az eltérés nem megengedett.
Az egyesület szervei
- A közgyűlés, amely a tagok összességét jelenti. Ide tartozik az alapszabály módosítása is, mellyel kivitelezhető maga az egyesület módosítása. Ehhez az összes szavazati joggal rendelkező tag voksainak legalább háromnegyede szükséges.
- Az ügyvezető szerv, amely lehet egy személy vagy testület.
- A felügyelőbizottság, azonban ennek létesítése nem kötelező 100 fő taglétszám alatt.
Egyesület alapítása: az egyesület vagyona
Fontos elv, hogy az egyesület alapítása elsődlegesen ne azért valósuljon meg, hogy gazdasági vagy vállalkozási tevékenységet folytasson. Azonban haszontermelés megengedett a cél megvalósítása érdekében. Példaként említhető egy rendezvényen történő jegyárusítás során befolyt összeg. Az egyesület vagyonát alapvetően a tagok által teljesített tagdíjfizetés, valamint az adományok alapozzák meg.
Az egyesület megszűnése
Amikor az egyesület elérte a célját, vagy nyilvánvalóvá válik, hogy célját nem tudja elérni, az egyesület megszűnhet. Erre sor kerülhet jogutódlással és jogutód nélküli megszűnéssel. Jogutódlás esetén egyesülhet, illetve szétválhat az egyesület. A jogutódlás nélküli megszűnés akkor következik be, amikor:
- a meghatározó idő lejárt
- a meghatározott feltétel bekövetkezett
- kimondták az egyesült megszűnését
- az arra jogosult szerv szünteti meg
- az egyesület elérte kitűzött célját
- 10 fő alá csökkent az egyesület taglétszáma
Magyarországon számos egyesület található. Ezek közül kiemelendő egy igen figyelemreméltó és nemes célt szolgáló egyesület tevékenysége. Célja, hogy a beteg gyerekeket elröpítse a mese világába – az egyesület tagjai digitálisan elérhető formában olvasnak fel meséket esténként, fejlesztve ezzel a kicsik testi, lelki, erkölcsi, valamint értelmi fejlődését.
Ebben az esetben sem szabad azonban elfelejteni a digitális világgal összefüggő jogi követelményeket. Ha fontos számunkra, hogy részesei legyünk egy hasonló típusú egyesülés kezdeményezésének, a szükséges lépéseket érdemes profi szakemberekre bízni.
Amennyiben Ön is egyesületet kíván alapítani, és ehhez szakértői tanácsadást szeretne igénybe venni, forduljon hozzánk bizalommal!