Hazánkban az illeték rendszerét az illetékről szóló 1990. évi 9XCIII. törvény szabályozza.
Így beszélhetünk:
- Öröklés
- Ajándékozás
- Viszterhes vagyonátruházási
(tehát vagyonszerzéshez kapcsolódó illetékről)
valamint az illetékek másik csoportját képzik az eljárási illetékek:
- Államigazgatási és
- Bírósági eljárási illeték
Az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény értelmében az illetékkel kapcsolatos hatáskör 2007 évtől a Nemzeti Adó- és Vámhivatalhoz sorolható.
Ezentúl, bíróság előtt folyó eljárás esetén maga, a bíróság is felülvizsgálja a kötelezettségek teljesítésének voltát.
Továbbá eljárási illeték megfizetését vagy pl. az illetékbélyeg meglétét, elsősorban az Illetékhivatal vizsgálja.
Érdekességként említeném meg hogy a vagyonszerzés esetén, például egy új lakás vásárlása esetén az illeték alapja a piaci érték, nem pedig a szerződésben foglaltak, ezen túl a becslés módszere is előhívható, célként kitűzve a valóságos piaci árhoz való közelítést.
Cikkem második részében az Alkotmánybíróságot kívánom bemutatni.
Mely szerv hatáskörét az alaptörvény 24. cikke és az AB tv határozza meg. További feladat és hatáskört, sarkalatos törvény megállapítása alapján kaphat.
Feladatai közé sorolható:
- Az előzetes és az utólagos normakontroll
- Egyedi normakontroll eljárás
- Az alkotmányjogi panasz
- Nemzetközi szerződések jogharmonizációjának megteremtése
- Hatáskörök ütközésének helyreállítása
- stb.
Az Alkotmánybíróság 15 bíróból álló testület.
Ha Önnek is kérdései merültek fel, forduljon szakembereinkhez bizalommal!