Az alapítvány 2026: célja, alapítása, működése és megszűnése

okt 28, 2021 | Egyéb

Az alapítvány az alapító által tartós cél folyamatos megvalósítására létrehozott jogi személy (Ptk. 3:378. §), amely gazdasági tevékenység folytatására nem alapítható (Ptk. 3:379. §). Ügyvezető szerve a három természetes személyből álló kuratórium vagy egy kurátor (Ptk. 3:397. §). A székhely szerinti törvényszék illetékmentesen, legkésőbb 60 napon belül veszi nyilvántartásba (Cnytv. 30. § (1)).

Az alapítvány és az egyesület között az a fő különbség, hogy mi áll a középpontban. Az egyesületnél a tagok közössége és közös tevékenysége, az alapítványnál az alapító által a célra rendelt vagyon. Az alapítványnak nincsenek tagjai: van alapítója, kuratóriuma és kedvezményezettjei. Ebből a logikából következik szinte minden szabály, a kuratórium összetételétől a megszüntetés korlátaiig.

Miben különbözik az alapítvány az egyesülettől?

Az alapítványt egyetlen személy is létrehozhatja vagyonrendeléssel, egyesületet viszont legalább tíz személy alapít (Ptk. 3:64. §).

Szempont Alapítvány Egyesület
Lényege Célra rendelt vagyon (Ptk. 3:378. §) Tagok közös, tartós célja (Ptk. 3:63. § (1))
Alapítók száma Egy vagy több alapító Legalább 10 személy (Ptk. 3:64. §)
Tagság Nincs Nyilvántartott tagság
Ügyvezetés Kuratórium (3 természetes személy) vagy kurátor (Ptk. 3:397. §) Ügyvezető vagy háromtagú elnökség
Gazdasági tevékenység Nem alapítható erre (Ptk. 3:379. §) Nem alapítható erre (Ptk. 3:63. § (2))
Nyilvántartásba vétel Törvényszék, illetékmentes Törvényszék, illetékmentes
Átalakulás Más jogi személlyé nem alakulhat (Ptk. 3:402. §) Csak egyesülettel egyesülhet, egyesületekre válhat szét

Az egyesület alapításának részleteiről az egyesület alapítása 2026 útmutatóban írunk.

Ki alapíthat alapítványt, és mennyi vagyon kell hozzá?

Alapító lehet természetes személy és jogi személy is, egyedül vagy többen együtt. A Ptk. nem ír elő fix minimális összeget, de az alapító köteles az alapítványi cél megvalósításához szükséges, az alapító okiratban vállalt vagyoni juttatást teljesíteni (Ptk. 3:382. § (1)). A vagyonnak tehát arányban kell állnia a céllal: egy ösztöndíjprogramhoz más nagyságrend kell, mint egy helyi kulturális kezdeményezéshez.

Ha az alapító a vállalt vagyont határidőben nem ruházza át, a kuratórium felszólítja, és eredménytelen határidő után a nyilvántartó bíróság a kuratórium bejelentésére felfüggeszti az alapítói jogok gyakorlását (Ptk. 3:382. § (4)).

Az alapítvány végrendeletben vagy öröklési szerződésben is létesíthető, ilyenkor a végintézkedésnek tartalmaznia kell az alapító okirat tartalmi elemeit, és az alapítvány a nyilvántartásba vételével az alapító halálának időpontjára visszamenő hatállyal jön létre (Ptk. 3:388. § (1), (3)).

Mit kell tartalmaznia az alapító okiratnak?

Az alapító okiratban a jogi személyekre általánosan kötelező elemeket kell rögzíteni (Ptk. 3:5. §), és ezeken felül az alapítványra jellemző kérdéseket (Ptk. 3:391. §):

  • az alapítvány nevét és székhelyét;
  • a tartós célt, amely nem ütközhet jogszabályba, és nem lehet gazdasági tevékenység (Ptk. 3:379. §);
  • az alapító(k) nevét és lakóhelyét vagy székhelyét;
  • a juttatott vagyont, annak értékét, a rendelkezésre bocsátás módját és idejét;
  • az első kuratóriumi tagokat (vagy a kurátort);
  • azt, hogy az alapítvány határozott vagy határozatlan időre jön létre (Ptk. 3:391. § a));
  • a kedvezményezettek körét, vagy azt, hogy őket melyik alapítványi szerv jelöli meg (Ptk. 3:385. §);
  • hogy nyitott-e az alapítvány, azaz lehet-e hozzá csatlakozni (Ptk. 3:383. § (1)).

A név megválasztásánál figyelj arra, hogy ne legyen összetéveszthető más, már nyilvántartott szervezet nevével, és tükrözze a célt.

Hogyan zajlik az alapítvány alapítása lépésről lépésre?

  1. Cél és vagyon tisztázása. Mire szolgál az alapítvány, kik a kedvezményezettek, és milyen vagyonnal indul.
  2. A kuratórium összeállítása. Három természetes személy, akik közül legalább kettőnek állandó belföldi lakóhelye van, vagy egyszemélyes kurátor (Ptk. 3:397. § (2), (5)). Figyelj az összeférhetetlenségre (lásd lent).
  3. Az alapító okirat elkészítése és aláírása.
  4. Nyilvántartásba vételi kérelem a székhely szerint illetékes törvényszékhez (Cnytv. 1. § (1)). Az eljárás illetékmentes (Itv. 57. § (1) e)).
  5. Döntés. Ha nincs hiánypótlás, a bíróság legkésőbb a kérelem benyújtásától számított 60 napon belül nyilvántartásba veszi az alapítványt (Cnytv. 30. § (1)).
  6. Vagyonátadás és indulás. A vállalt vagyon átruházása, bankszámla, adószám, könyvelés. Ha a közhasznú jogállás is cél, azt külön kérelemre a bíróság 30 napon belül bírálja el (Cnytv. 44. § (1)–(2)), de csak akkor, ha a szervezet már teljesíti a feltételeket.

Ki irányítja az alapítványt, és mit tehet az alapító?

Az alapítványt a kuratórium vezeti: a kuratórium az ügyvezető szerv, tagjai az alapítvány vezető tisztségviselői (Ptk. 3:397. § (1)). Két összeférhetetlenségi szabály kötelező, eltérni tőlük semmis:

  • a kedvezményezett és közeli hozzátartozója nem lehet kuratóriumi tag (Ptk. 3:397. § (3));
  • az alapító és közeli hozzátartozói nem lehetnek többségben a kuratóriumban (Ptk. 3:397. § (4)).

Az alapító jogai is korlátozottak, és ez a szabályozás lényege:

  • Az alapításra vonatkozó jognyilatkozatát csak a nyilvántartásba vétel jogerőre emelkedéséig vonhatja vissza (Ptk. 3:381. §).
  • A juttatott vagyont nem vonhatja el és nem követelheti vissza, az ezzel ellentétes kikötés semmis (Ptk. 3:384. §).
  • Az alapító és a csatlakozó csak akkor lehet kedvezményezett, ha az alapítvány célja az alapító tudományos, irodalmi vagy művészeti alkotásainak gondozása (Ptk. 3:386. §).
  • Kuratóriumi tagot lejárat előtt csak az alapítványi cél közvetlen veszélyeztetése esetén hívhat vissza (Ptk. 3:398. § (2)).
  • Alapítói jogait átruházhatja, ha a vállalt vagyoni hozzájárulást teljesítette (Ptk. 3:396. §). Ha meghal vagy megszűnik, a kijelölt személy vagy szerv, ennek hiányában a kuratórium gyakorolja az alapítói jogokat (Ptk. 3:394. § (1)).

Hogyan gazdálkodik az alapítvány?

Az alapítvány a vagyonával önállóan gazdálkodik a célja érdekében, de elsődlegesen gazdasági-vállalkozási tevékenységre nem alapítható (Civil tv. 17. § (1)). A tartozásaiért a saját vagyonával felel, az alapító nem (Ptk. 3:2. § (1)). Pénz a céllal összefüggésben a kedvezményezettnek juttatható (Ptk. 3:385. §).

A beszámolót a mérlegfordulónapot követő ötödik hónap utolsó napjáig, naptári éves üzleti évnél tehát május 31-ig kell letétbe helyezni és közzétenni (Civil tv. 30. § (1)). Közhasznú jogálláshoz többek között megfelelő erőforrás kell, például az előző két lezárt év átlagos éves bevétele meghaladja az 1 millió Ft-ot (Civil tv. 32. § (4) a)); a közhasznú szervezet az eredményét nem oszthatja fel (Civil tv. 42. § (1)). A beszámoló általános szabályairól a beszámolóról szóló cikkünkben olvashatsz.

Mikor és hogyan szűnik meg az alapítvány?

Az alapítvány a jogi személyek általános megszűnési okain túl akkor szűnik meg, ha a céljának megvalósítása lehetetlenné vált, és a cél módosítására vagy más alapítvánnyal való egyesülésre nincs mód, vagy ha három éven át nem folytat tevékenységet a célja érdekében (Ptk. 3:403. § b)–c)). Más jogi személlyé nem alakulhat át (Ptk. 3:402. §).

Az alapító tehát nem „zárhatja be” saját döntésével az alapítványt, és a vagyont sem veheti vissza. Jogutód nélküli megszűnéskor a hitelezők kielégítése után maradó vagyon az alapító okiratban megjelölt személyt illeti, de az alapítónak és hozzátartozóinak legfeljebb az általuk juttatott vagyon járhat vissza (Ptk. 3:404. § (1)). Ha erről nincs rendelkezés, az alapító azonos vagy hasonló célú alapítványnak vagy egyesületnek juttathatja (Ptk. 3:404. § (2)), végső soron a bíróság jogszabályban meghatározott szervezetnek adja (Ptk. 3:404. § (3)).

A gyakorlatban…

Dr. Bodó Gergely ügyvéd tapasztalata szerint az alapítványoknál ezek a visszatérő problémák:

  • Az alapító a saját pénzének tekinti a bankszámlát. Az alapítványi vagyon felett a kuratórium rendelkezik, az alapító nem. Ha az alapító „kölcsönvesz” az alapítványtól, az a vagyonvisszakövetelés tilalmába ütközhet (Ptk. 3:384. §).
  • Családi kuratórium. Az alapító, a házastársa és a gyermeke háromtagú kuratóriumban többséget alkot, ez semmis (Ptk. 3:397. § (4)). A bíróság ilyen okiratot nem fogad el.
  • Elmaradt beszámolók. A Civil tv. szerinti beszámoló letétbe helyezését sokan elfelejtik, pedig ez a közhasznúság elvesztéséhez és törvényességi felügyeleti eljáráshoz vezethet.
  • Túl tág vagy túl szűk cél. A túl általános célt a bíróság hiánypótlásra adja vissza, a túl szűk pedig pár év múlva teljesül vagy lehetetlenné válik, és az alapítvány megszűnik.

Gyakori kérdések az alapítványról

Mennyi pénz kell egy alapítvány alapításához?

Fix törvényi minimum nincs, de az alapítónak a cél megvalósításához szükséges, az okiratban vállalt vagyont kell juttatnia (Ptk. 3:382. § (1)).

Hány tagú a kuratórium?

Három természetes személyből áll, akik közül legalább kettőnek állandó belföldi lakóhelye van; helyette egyszemélyes kurátor is kijelölhető (Ptk. 3:397. § (2), (5)).

Lehet-e az alapító a kuratórium tagja?

Lehet, de az alapító és közeli hozzátartozói nem lehetnek többségben a kuratóriumban (Ptk. 3:397. § (4)).

Visszakaphatja-e az alapító a pénzét?

Nem, a juttatott vagyont az alapító nem vonhatja el és nem követelheti vissza (Ptk. 3:384. §). Megszűnéskor legfeljebb az általa juttatott vagyon illetheti meg, ha az okirat így rendelkezik (Ptk. 3:404. § (1)).

Kell-e illetéket fizetni az alapítvány nyilvántartásba vételéért?

Nem, az alapítvány nyilvántartásba vételére irányuló eljárás illetékmentes (Itv. 57. § (1) e)).

Megszüntetheti-e az alapító az alapítványt?

Saját döntésével nem. Az alapítvány a törvényi okok alapján szűnik meg, például ha célja lehetetlenné vált, vagy három éven át nem működik (Ptk. 3:403. §).


Alapítványt hoznál létre, vagy rendbe tennéd egy meglévő működését? Elkészítjük az alapító okiratot, összeállítjuk a kuratóriumot a Ptk. összeférhetetlenségi szabályai szerint, és intézzük a nyilvántartásba vételt. Részletek a cégügyek oldalon; ha az alapítvány adózása, támogatások vagy adományok kezelése a kérdés, nézd meg az adózás oldalt. Elérsz a +36 42 790 103 számon vagy a titkarsag@drbodo.hu címen.

Dr. Bodó Gergely ügyvéd, közgazdász, okleveles adószakértő · Nyíregyháza, Debrecen · 2026. november

Kérdésed van? Írd meg röviden!

Írd le pár mondatban, miben segíthetek, és 1 munkanapon belül jelentkezem.

Legutóbbi bejegyzések

Vitás válás: mi történik, ha nincs megegyezés?

Ha nincs megegyezés, a bíróság akkor bontja fel a házasságot, ha az teljesen és helyrehozhatatlanul megromlott (Ptk. 4:21. § (1)). Ilyenkor a gyermek elhelyezéséről, a kapcsolattartásról és a gyermektartásról a bíróság dönt, kérelem nélkül is (Pp. 459. § (1)). A...

Szóvédjegy vagy ábrás védjegy? Melyiket válaszd

Ha csak egyet választasz, általában a szóvédjegy a jobb: a nevet bármilyen betűtípusban, színben és formában védi. Az ábrás védjegy a konkrét grafikai megjelenést védi, ezért egy logócserénél gyengülhet. Erős, hosszú távú márkánál mindkettő indokolt, de az két külön...