Az alapítvány
Korábbi írásomban részletesen kifejtésre került az egyesület, annak szabályrendszere, azonban a mindennapi életben az egyesület és az alapítvány tevékenysége sokszor nem egyértelmű, így szeretném munkám során elhatárolni továbbá az egyesület és az alapítvány lényeges elemeit kiemelni. Lényegi elhatárolás, hogy az egyesület és az alapítvány célja eltérő és még lényegibb, hogy ezt a célt milyen úton kívánjuk megvalósítani. Bár mind a kettő szervezeti formának a tartós cél a központi eleme, ám alapítvány esetében a tartós cél eléréséhez nem a nyilvántartott több tag, az azok által kifejtett tevékenység, a közös cél elérése érdekében és ennek nyilvántartása, hanem az alapítványba helyezett alapító általi vagyon helyezhető a hierarchia csúcsára. Tehát elmondható, hogy itt logikai különbségekről beszélhetünk.
Alapítvány esetében a cél nem önérdekű. Továbbá létesítő okirata az egyesülettől eltérő létesítő okirat.
Az alapító az alapítvány tartós és folyamatos célját meghatározza. Ez az alapító nemcsak természetes, de jogi személy is lehet.
Alapítvány nemcsak halál esetére szólóan, végintézkedéssel hozható létre és ennek különböző eseteivel, mint például a meghagyás, hanem életünkben, az elkészített alapítói okirattal is. Amennyiben alapítványunkat végrendeletben hozzuk létre, a nyilvántartásba vétel immár a kuratóriumi tag feladata lesz. Amennyiben ez a tag az alapítvány létrehozása érdekében nem jár el a bíróság az ügy ellátása érdekében ügygondnokot jelöl ki.
Alapítványunkat több személy által is létre hozhatjuk, ebben az esetben alapítói jogainkat együttesen gyakoroljuk. Az egyesület ez hasonlóan az alapítvány a nyilvántartásba vétellel jön létre és annak megszüntetésére a bíróság útján, annak határozata alapján vagy törlés útján van mód.
Érdekességként megemlítenem, hogy a végintézkedéssel létrehozott alapítvány az alapító halálának időpontjára visszaható hatállyal jön létre.
Az alapítói okirat tartalmát a vonatkozó törvény határozza meg. Ebből valamennyi alapító tag szándékának ki kell tűnnie és valamennyi alapító tag által aláírtnak kell lennie. A vonatkozó törvény, a polgári törvénykönyv, nem rendelkezik alaki követelményekről. Nem követelmény az sem, hogy magánokiratba vagy közokiratba foglalt legyen.
A kötelező elemek között megtalálhatjuk például:
- az alapítvány nevét
- az alapítvány előre meghatározott célját,
- az alapítvány székhelyéül kitűzött címet
- fontos meghatározás a kuratórium, annak összetétele, működése illetve a rendelkező szabályok meghatározása is.
A kötelező elemeken kívül, számunkra fontos feltételeket, kikötéseket rögzíthetünk az alapítói okiratban. Ilyen például:
- az alapítványunk képviselete vagy,
- annak gazdasági tevékenységre mutató volta.
Első körben az alapítvány neve kiemelkedően fontos. Célszerű, ha tükrözi annak kitűzött és tartós célját. Fontos elvek érvényesülnek a név meghatározásával kapcsolatban, ilyen:
- a névkizárólagosság elve
- a név valódiság elve,
- a név szabadosság elve.
Mint ahogy az egyesület esetében, itt is fontos, hogy a meghatározott cél, ne ütközzön törvényi követelménybe, a cél ne ütközzön a közrend vagy a közerkölcs követelményeibe és mások jogait sem sértse.
Szintén hasonlóság, hogy elsődlegesen alapítványunkat ne vállalkozási, gazdasági tevékenységre hozzuk létre. Azonban e vagyontömeg nemcsak közérdekű célra rendelhető.
A bíróság első lépésben annak célját fogja vizsgálni, hogy ez a cél az említett tartósságot és folytonosságot megtartja e. További vizsgálat tárgya lesz, hogy a kitűzött cél megvalósításához annak vagyoni alapja megteremtett e? Harmadik körben a bíróság az alapítványunk nevét is vizsgálni fogja, szintén az említett követelményeknek kell megfelelni.
Az alapítvány létrehozásához szükséges kérelmet az alapító jogosult benyújtani, annak visszavonására az alapítványunk bejegyzéséig van mód. A nyilvántartásba vételt a székhely szerint megállapított illetékességgel rendelkező törvényszék látja el.
Az alapító alapítói jogokkal fog rendelkezni. Az alapító, alapítói tisztségéról nem mondhat le, azonban alapítói jogait átruházhatja.
Az alapítványhoz történő csatlakozás szabályai, az alapítói okiratban lesznek meghatározva. Így a két lehetséges mód közül választhatunk, h nyílt alapítvánnyal kívánunk rendelkezni vagy alapítványunk zárt működését kívánjuk. Nyílt alapítvány esetében a csatlakozás megengeded még zárt alapítvány esetében további csatlakozásra nincs mód.
Az alapítvány vagyonát kizárólag az alapítói okiratban meghatározott célra lehet fordítani. Sokszor tévesen az alapító a bankszámlán lévő vagyonnal rendelkezik, ám ezt jogosulatlanul teszi, hiszen őt rendelkezési jog nem illeti meg. Mint ahogy az egyesület esetében itt is kiemelkedő az adományok, az állam által nyújtott támogatások, és az állam által garantált pályázati lehetőségek kimerítése.
Bár írásomban, sok esetben közös vonásokat említettem az alapítvány és az egyesület között , lényegesen eltérő a szervezeti felépítése az alapítványnak.
Az alapítvány ügyvezető szerve a kuratórium. A kuratórium testületi szerv, annak létszámát a törvény minimumként fekteti le. Ez a minimum 3 fő! Ők lesznek alapítványunk vezető tisztségviselői.
Felügyelőbizottság létrehozása nem kötelező, ám igény esetén működése lehetséges.
Az alapítvány képviseletére a vezető tisztségviselők lesznek jogosultak.
Annak megszűnése pedig szintén két úton történhet, ahogyan azt már az egyesület esetében említettem. .Lehetőség van jogutódlással történő megszűnésre, ilyen, az átalakulás, a szétválás az egyesülés, illetve jogutód nélkül is megszűnhet, amennyiben az alapítvány a kitűzött célt megvalósította vagy megállapítja, hogy a kitűzött cél megvalósítására nincs mód.
Időbeli követelménnyel is találkozunk, hiszen ha alapítványunk három éven át passzív, az alapítvány jogutód nélkül megszűnik. Ezen kívül megszüntetésére bírósági úton van mód. Érdekesség és sok esetben ismeretlen szabály, hogy az alapítónak nincs módja megszüntetni az alapítványt.
Amennyiben Ön is alapítvány kívánt létrehozni, fontos célokat képviselni, forduljon szakemberekhez, akik a jogi megfelelését teljes körűen biztosítják, és míg Ön jövőjét tervezi.