Magyarország Adóhatósága a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (aki mind adó- mind vámhatóságként eljáró szerv. Bár lényegesen kisebb hatáskörrel, de a jegyző is ide sorolható, mint az önkormányzatok adózással foglalkozó hatásága. Majd a hierarchián egyet lépve a Kormányhivatalokat találjuk, mint Önkormányzati adóhatóság felett eljáró szerv.
Az adóhatóság ellenőrzése, legyen szó állami vagy önkormányzati adóhatósági tevékenységről, megvalósulhat külső és belső ellenőrzés során.
Külső ellenőrzésként valósul meg:
- az Állami Számvevőszék által végzett ellenőrzés
- a Magyar Államkincstár által folytatott ellenőrzés
- a könyvvizsgálók által ellátott kontroll, felülvizsgálat
Az Állami Számvevőszék hazánk pénzügyeinek ellenőrzését végzi. Elmondható, hogy legfőbb ellenőrzési szervként nyilvántartott hatóság, a hierarchia csúcsán. Tevékenységét bárhol elláthatja az ország területén, ahol monetáris munka folyik. Az Állami Számvevőszék csak az Országgyűlésnek és a törvénynek van alárendelve.
Az ellenőrzés kivitelezése során, fontos elvek érvényesülnek. Ilyen:
- célszerűség,
- eredményesség
- törvényesség ( Pl. pártok vagyonának felhasználása)
Az Állami Számvevőszék ellenőrzéseit fő szabály szerint, évente 1 alkalommal végzi, illetve eseti jelleggel az Országgyűlés rendelkezése értelmében, valamint a fent említett pártok esetében az ellenőrzés rendszeres.
A Magyar Államkincstár országos hatáskörű önálló, jogi személy. Feladatainak ellátása során:
-ellenőrző tevékenységet folytat,
– adókat tart nyilván,
– lényegi információkat gyűlt,
– költségvetési szervekkel kapcsolatos feladatokat lát el.
Ettől elkülönülten működik az Önkormányzati adóhatóság. Ahol fontos szerepet játszik szintén:
- az Állami Számvevőszék
- az Önkormányzat által felállított pénzügyi testület
- a belső berkekben tevékenykedő revízor
- és a könyvvizsgáló
Az Önellenőrzési tevékenység és annak lehetősége az adózó kardinális jogosultsága.
Melynek gátat:
-az elévülési idő
– törvényi rendelkezés
– pénzbeli határ
– esedékesség
– stb.
szabhat határt.
Hiszen az adó alany köteles:
- a szükséges bejelentések, nyilatkozatok megtételére
- adók megfizetésére
- könyvvezetésre
- adatok nyújtására
Az ellenőrzési munka 5 fő szakaszra bontható, ezek:
- Előkészítés (információk, anyagok gyűjtése)
- Felkészülés (szükséges vizsgálatok felfolytatása, anyagok tanulmányozása)
- Ellenőrzés véghezvitele (érdemi ellenőrzés)
- Annak megszövegezése (írásba foglalása)
- Valóságba ültetése, (megvalósítás, véghezvitel)
Ezen túl érdekességként említhető, a találom szerű ellenőrzés. Alapja, hogy a Nemzeti Adó- és Vámhivatal minden év 02.02. napjáig ellenőrzési alapelveket határoz meg.
Ez alapján a jogelőd nélkül átalakult gazdasági tevekénységet folytató társaság 10 %- át. a veszélyek feltárása érdekében ellenőrzésre jelöli.
Mint a magyar jogrendszerben szinte mindenütt e körben is van lehetőség jogorvoslattal élni. Az Adózásrendjéről szóló 2017 évi LC törvény rendelkezései alapján.
Ha Önnek is kérdései merültek fel, forduljon szakembereinkhez bizalommal!