A szerződés akkor jön létre, amikor a felek akarata kölcsönösen és egybehangzóan kifejeződik (Ptk. 6:63. §) – ehhez a lényeges kérdésekben kell megállapodni, a többit a Ptk. pótolja. Érvényességhez egyes szerződéseknél írásbeliség kell, használhatósághoz pedig mindig: pontos felek, tárgy, ár, határidő, biztosíték és kilépési szabályok.
Milyen alapelvek érvényesülnek a szerződéseknél?
- Kötelező erő (Ptk. 6:58. §): a megkötött szerződés köti a feleket. Egyoldalúan főszabályként nem lehet „meggondolni”.
- Szerződési szabadság (Ptk. 6:59. §): szabadon dönthetsz, kötsz-e szerződést, kivel és milyen tartalommal. A felek a Ptk. szerződési szabályaitól közös akarattal eltérhetnek, ha a törvény az eltérést nem tiltja.
- Visszterhesség vélelme: ha a szerződésből nem derül ki egyértelműen, hogy ingyenes, akkor ellenérték jár.
- Együttműködési és tájékoztatási kötelezettség (Ptk. 6:62. §): a felek már a tárgyalásoktól kezdve kötelesek együttműködni és tájékoztatni egymást a szerződést érintő lényeges körülményekről.
- Szerződési képesség: szerződést az köthet, aki cselekvőképes, illetve cég nevében az, aki képviseleti joggal rendelkezik. Cégnél ezt a cégkivonatból ellenőrizd az aláírás előtt.
Mikor jön létre a szerződés?
A szerződés a felek akaratának kölcsönös és egybehangzó kifejezésével jön létre (Ptk. 6:63. § (1)). A gyakorlatban: az egyik fél ajánlatot tesz, a másik elfogadja.
Három dolgot érdemes tudni:
- Lényeges kérdések: nem jön létre a szerződés, ha a felek valamely lényeges, vagy bármelyikük által lényegesnek minősített kérdésben nem állapodtak meg. Ha tehát egy pont neked fontos (például a teljesítési határidő), mondd ki, hogy lényeges.
- Amit a jogszabály rendez, abban nem kell külön megállapodni. Ha a felek nem rögzítik például a fizetés helyét, a Ptk. pótolja.
- Ráutaló magatartás is elég lehet: ha a partner ajánlatodra szó nélkül teljesít (kiszállítja az árut), a szerződés létrejön. A hallgatás viszont főszabályként nem jelent elfogadást.
Mik a szerződés lényeges tartalmi elemei?
A törvény nem ír elő egységes „kötelező tartalmat” minden szerződésre, de egy használható szerződés az alábbiakat mindig tartalmazza:
- Megnevezés – mi ez a szerződés (vállalkozási, megbízási, adásvételi). A bíróság a tartalmat nézi, nem a címet, de az egyértelmű megnevezés segít.
- A felek pontos adatai – cégnév, székhely, cégjegyzékszám, adószám, képviselő; magánszemélynél név, születési adatok, lakcím.
- A szerződés tárgya – pontos, ellenőrizhető leírással (műszaki leírás, specifikáció mellékletben).
- Ár / díj és fizetési feltételek – összeg, áfa, esedékesség, fizetési mód, részletek, késedelmi kamat.
- Teljesítés – határidő, részhatáridők, hely, átadás-átvétel módja.
- Biztosítékok – foglaló, kötbér, bankgarancia, zálog, kezesség.
- Szavatosság, jótállás, felelősség – a felelősségkorlátozás határai (szándékos és súlyosan gondatlan szerződésszegésért, valamint életben, testi épségben okozott kárért a felelősség nem zárható ki).
- Vis maior – a Ptk. a kártérítési felelősség alóli mentesülésnél az ellenőrzési körön kívül eső, előre nem látható körülményt veszi alapul (Ptk. 6:142. §); a szerződésben pontosíthatod, mi tartozik ide.
- Hatály és megszűnés – határozott/határozatlan idő, felmondási idő, azonnali hatályú felmondás okai, elállási jog.
- Jogvita – illetékes bíróság vagy választottbíróság, külföldi félnél az alkalmazandó jog.
- Keltezés és aláírás – hely, idő, cégszerű aláírás.
Mikor kötelező az írásbeliség, és számít-e írásnak az e-mail?
Főszabály: a szerződés alakiság nélkül, szóban is érvényes. Egyes szerződéseknél azonban a törvény írásbeliséget ír elő – ilyenkor írás nélkül a szerződés semmis. Ilyen többek között:
- ingatlan-adásvétel (Ptk. 6:215. § (2)) – a tulajdonjog bejegyzéséhez ráadásul ügyvéd által ellenjegyzett okirat vagy közokirat kell;
- kezesség (Ptk. 6:416. § (3));
- kötbér: csak írásban köthető ki (Ptk. 6:186. §).
Ha jogszabály vagy a felek megállapodása írásbeliséget kíván, főszabály szerint a szerződés módosítását és megszüntetését is az előírt alakban kell megtenni. Az alakiság mellőzésével történt módosítás, megszüntetés vagy felbontás azonban érvényes, ha az annak megfelelő tényleges állapot a felek egyező akaratából létrejött (Ptk. 6:94. § (2)) – kivéve, ha jogszabály közokiratot vagy teljes bizonyító erejű magánokiratot ír elő, vagy a szerződés ingatlan tulajdonjogának átruházására irányul: ilyenkor a módosítás ebben az esetben is semmis.
E-mail: az írásbeli formát a Ptk. szerint az a nyilatkozat is teljesíti, amely a tartalom változatlan visszaidézésére, a nyilatkozattevő személyének és a megtétel időpontjának azonosítására alkalmas (Ptk. 6:7. § (3)). Egy sima e-mail ennek bizonyítási szempontból nem mindig felel meg; nagyobb értéknél használj minősített vagy legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírást (például AVDH-t), vagy papíralapú, aláírt példányt.
Mi a teendő, ha a szerződés hibás?
A Ptk. két fő kategóriát különít el:
- Semmis szerződés: eleve érvénytelen, erre bárki hivatkozhat, a bíróság hivatalból is észleli. Tipikus okok: jogszabályba ütközés (Ptk. 6:95. §), jóerkölcsbe ütközés, uzsorás szerződés, a kötelező alakiság hiánya. Bizonyos esetekben a formahiányos szerződés a teljesítés elfogadásával, a teljesített rész erejéig érvényessé válik (Ptk. 6:94. § (1)) – kivéve, ha jogszabály közokiratot vagy teljes bizonyító erejű magánokiratot ír elő, vagy a szerződés ingatlan tulajdonjogának átruházására irányul.
- Megtámadható szerződés: érvényes, amíg valaki sikeresen meg nem támadja. Tipikus okok: tévedés (Ptk. 6:90. §), megtévesztés vagy jogellenes fenyegetés (Ptk. 6:91. §), és a szolgáltatás és ellenszolgáltatás közötti feltűnő értékaránytalanság (Ptk. 6:98. §). A megtámadásra a szerződés megkötésétől számított egy év áll rendelkezésre (Ptk. 6:89. § (3)).
Az érvénytelenség következménye főszabályként az, hogy a már teljesített szolgáltatások visszajárnak; ha ez nem lehetséges, pénzben kell elszámolni.
Mi változott 2026. március 1-jétől?
A 2025. évi CXVII. törvény a szerződési jogban is hozott két, gyakorlatban fontos változást:
- Jogátruházás (Ptk. 6:202. § (1)): megfordult a főszabály. Korábban egy jog átruházható volt, hacsak jogszabály vagy a jog természete ki nem zárta; 2026. március 1-jétől csak akkor ruházható át, ha jogszabály ezt lehetővé teszi, vagy a forgalomképesség a jog természetéből következik. Ha a szerződésed szerződéses pozíciók, opciók, szerződésből eredő jogok átruházásával számol, ezt a pontot érdemes kifejezetten rendezni.
- Engedményezés érvénytelen alapszerződésnél (Ptk. 6:193. § (5)): ha az engedményezett követelés alapjául szolgáló szerződés érvénytelen, az engedményes megkapja azokat a jogokat, amelyeket az engedményező az érvénytelenség jogkövetkezményeként az adóssal szemben érvényesíthetne. Ez faktoringnál, követelésvásárlásnál számít.
Hogy melyik szabály vonatkozik rád, azt a szerződés megkötésének időpontja (2026. március 1. előtt vagy után) dönti el.
Hogyan szűnhet meg a szerződés?
- Teljesítéssel – ez a leggyakoribb és a legjobb eset.
- Közös megegyezéssel – a felek bármikor megszüntethetik vagy módosíthatják.
- Elállással – visszamenőleges hatállyal; a már teljesített szolgáltatások visszajárnak.
- Felmondással – a jövőre nézve; a múltbeli teljesítésekkel el kell számolni.
- Lehetetlenüléssel – ha a teljesítés lehetetlenné válik.
Az elállás és a felmondás csak akkor illeti meg a felet, ha a szerződés vagy a törvény (például szerződésszegés esetén) ezt biztosítja – ezért kell a kilépési pontokat előre leírni.
A gyakorlatban…
A legtöbb szerződéses vita, amellyel hozzám fordulnak, nem azért keletkezik, mert a szerződés érvénytelen, hanem mert hiányos. Gyakran a másik fél által hozott „bevált sablon” kerül aláírásra, amely az ő érdekeit szolgálja: nincs benne kötbér, nincs részhatáridő, nincs egyértelmű elállási ok. Amikor a partner késik vagy nem teljesít, kiderül, hogy a szerződésből nem lehet mit érvényesíteni.
Hasonlóan gyakori a foglaló és az előleg összekeverése. Az előleg csak részfizetés: ha a szerződés meghiúsul, visszajár. A foglaló biztosíték: ha a meghiúsulásért az átadó felelős, elveszíti, ha az átvevő, kétszeresen fizeti vissza; ha egyik fél sem vagy mindkettő felelős, visszajár (Ptk. 6:185. §). Egy szó különbség – és teljesen más következmény.
Gyakori kérdések
Érvényes-e a szóbeli szerződés?
Igen, ha a törvény nem ír elő írásbeliséget. A gond a bizonyítással van: vitában neked kell igazolnod, miben állapodtatok meg.
Létrejön-e a szerződés, ha a partner az ajánlatomra nem válaszol?
Főszabályként nem: a hallgatás nem elfogadás. Ha viszont ráutaló magatartással teljesít (például szállít vagy fizet), a szerződés létrejöhet.
Elég-e egy e-mailes visszaigazolás?
Sok ügyletnél igen, de ahol a törvény írásbeliséget kíván, vagy nagy az érték, használj elektronikus aláírást vagy aláírt papíralapú okiratot.
Mi a különbség a semmis és a megtámadható szerződés között?
A semmis szerződés eleve érvénytelen, erre bárki hivatkozhat. A megtámadható érvényes, amíg az érintett fél határidőben meg nem támadja.
Ki kell-e kötni a kötbért?
Igen, kötbér csak írásban kikötve jár. Előnye, hogy a kárt nem kell bizonyítani; a kötelezett csak akkor mentesül, ha a szerződésszegést kimenti.
Átruházhatom-e a szerződésből eredő jogomat másra 2026-ban?
Csak ha jogszabály ezt lehetővé teszi, vagy a jog természetéből ez következik – és persze ha a szerződés nem tiltja. A március 1. után kötött szerződésekben ezt érdemes kifejezetten rendezni.
Szerződést kötnél, és nem szeretnél a partner „bevált sablonjára” hagyatkozni? Az ügyvédi irodánk Nyíregyházán és Debrecenben elkészíti vagy átnézi a szerződéseidet; cégek közötti szerződéseknél a cégügyek oldalon is találsz információt. Ha a szerződés már megköttetett, de a partner nem fizet, csináld végig a 2 perces Követelés Pre-Checket, vagy töltsd le a Követeléskezelési Kisokost. Elérsz a +36 42 790 103-as számon vagy a titkarsag@drbodo.hu címen.
Dr. Bodó Gergely ügyvéd, közgazdász, okleveles adószakértő · Nyíregyháza, Debrecen · Frissítve: 2026. október
Kérdésed van? Írd meg röviden!
Írd le pár mondatban, miben segíthetek, és 1 munkanapon belül jelentkezem.
