A hatósági döntés egyik típusa a határozat.
Határozat meghozatalára adójogi kérdések esetén, eredmény megállapítására kerül sor, mely jogosultságot, illetve adott esetben kötelezettséget is magába foglal hat.
A másik típusú hatósági döntés a végzés. Minden olyan esetben, amelyben nem határozat meghozatalára került sor. Jellemzője kétirányú döntések meghozatala.
Fontos alaki követelményeket rögzítnek a vonatkozó rendelkezések, melyek értelmében mindkét típusú döntés négy szakaszra bontható.
Így találkozunk:
-az első szakasszal mely a bevezető rész.
-A második szakasz, a rendelkező részt.
-A harmadik szakasza, amely az indoklást tartalmazza.
-negyedik részként az áru a rendelkezéseket találkozunk.
Előfordulhat azonban, hogy hibás döntés születik. Ebben az esetben az eljáró szerv korrekciót végez.
Mely korrekció lehet:
-a kijavítás: egy esetleges elírás esetén,
pl.: hibás név megadása.
-A kiegészítés, amikor annak tartalmára nézve is hiányos a meghozott döntés
-Módosításra jogsértés megállapítása esetén kerülhet sor, mint,
-annak visszavonására.
Döntések több típusú közlésre elfogadott.
Így ide sorolható:
-A postai úton történő közlés vagy, például,
-Az elektronikus formátumú továbbítás stb.
Itt is alkalmazandó a közigazgatási jog rendszeréből már jól ismert, kézbesítési vélelem, a megszabott határidők megtartásával.
Írásom második részében az adóhatóság gyakran alkalmazott eljárásait említeném meg érdekességkén.
Ilyen:
-A becslés, mely alkalmazására pl.: illeti megállapítása esetén kerül sor. Esetleges lakás vásárlás esetén is találkozhatunk az effajta adóhatósági eljárással. Alapja a szokásos piaci érték.
Továbbá ide sorolható a vagyon gyarapodás feltárása annak analizálása, vagyon növekedése, gyarapodása alkalmával, melynek alapja a becslés már nem lehet. Azonban a vagyon szerződés vizsgálatán akkor látja annak időpontja lehet.
Ha Önnek is kérdései merültek fel, forduljon szakembereinkhez bizalommal!