Telephely bejelentése: mire kell figyelni az eljárás során?

szept 8, 2020 | Cégügyek

Ha a céged a székhelyén kívül egy másik, tartósan használt helyen is dolgozik – üzlet, raktár, műhely, iroda –, az telephely, és be kell jelentened. Cégnél ez a létesítő okirat módosításával és cégbírósági változásbejegyzéssel történik; az adat innen a NAV-hoz és az önkormányzathoz is eljut. A mulasztás adóhatósági és cégbírósági bírsággal járhat.

Minden cégnek kell székhely, és sokaknak van telephelye is. A telephelynek szerepelnie kell a cégjegyzékben, és ha elmarad a bejelentés, abból a cégvezetőnek kellemetlen pillanatai lehetnek. Ebben a cikkben végigmegyünk, hogyan jelentsd be szabályosan, és mi történik, ha nem teszed.

Mi a különbség a székhely és a telephely között?

A cégnyilvánosságról szóló 2006. évi V. törvény (Ctv.) 7. §-a szerint:

  • Székhely: a cég bejegyzett irodája – ahol a cég iratait átveszik, és ahol a hatóságok keresik (Ctv. 7. § (1)).
  • Telephely: a tevékenység gyakorlására szolgáló, a létesítő okiratban rögzített, tartós, önállósult üzleti (üzemi) letelepedéssel járó hely, amely nem a székhelyen van (Ctv. 7. § (2)).
  • Fióktelep: olyan telephely, amely más településen van, mint a székhely (Ctv. 7. § (2)).

Az adójogi fogalom ennél tágabb. A helyi adókról szóló törvény szerint telephely az az állandó üzleti hely, ahol az adózó részben vagy egészben iparűzési tevékenységet folytat: gyár, üzem, műhely, raktár, iroda, de akár bérbe adott ingatlan, termőföld vagy bánya is (Htv. 52. § 31. pont a)). Ezért előfordulhat, hogy adójogilag már telephelyed van, miközben cégjogilag még nem jelentetted be.

Fontos szabály a Ctv. 7. § (4) bekezdéséből: telephely csak olyan ingatlan lehet, amely a cég tulajdonában van, vagy amelynek használatára a cég jogosult. A használat jogcíme lehet bérleti szerződés, haszonkölcsön, vagy tulajdonostársi, haszonélvezői hozzájárulás. A könyvem székhely-szolgáltatásról szóló részében leírtam, hogy egy olcsó, papíron létező cím a NAV szemében gyanús lehet – a telephelyre ugyanez igaz: legyen valódi, igazolható használati jogod.

Telephely bejelentése – hol és mikor?

Cégjegyzékbe bejegyzett cégnél (Kft., Bt., Zrt.) az első lépés a cégbíróság. Mivel a telephely a létesítő okiratban rögzített adat, új telephely nyitásakor, megszüntetésekor vagy címváltozásakor:

  1. módosítani kell a létesítő okiratot (taggyűlési vagy alapítói határozattal),
  2. ügyvédi ellenjegyzéssel elkészül az egységes szerkezetű létesítő okirat,
  3. a jogi képviselő elektronikusan benyújtja a változásbejegyzési kérelmet, főszabály szerint a változástól számított 30 napon belül (Ctv. 50. § (5)).

A változásbejegyzésnek illeték- és közzétételi költségvonzata van: az illeték 15 000 Ft (Itv. 45. § (3b)), a közzétételi költségtérítés 3 000 Ft (22/2006. (V. 18.) IM rendelet 5. § (1)).

A NAV felé a cégbíróság továbbítja az adatot, külön adóhatósági bejelentés ilyenkor főszabály szerint nem kell. Közvetlenül a NAV-nál (T201T lapon) azt kell bejelentened, ami a cégjegyzékbe nem kerül be – az adóhatósági változásbejelentés határideje 15 nap (Art. 44. §). Egyéni vállalkozónál a telephely változását az egyéni vállalkozói nyilvántartásban kell átvezetni.

Az üzleti partnereidnek is szólj: ha a számláidon szerepel a telephely, frissítsd a számlázóprogramot, mert a számlán a helyes címnek kell szerepelnie.

Az adatok az önkormányzatokhoz is eljutnak

2020 óta nem kell külön bejelentkezned a telephely szerinti önkormányzatnál: a NAV az adatokat továbbítja. Ez nem jelenti azt, hogy az önkormányzat nem érdekelt: egy új telephely új iparűzésiadó-kötelezettséget jelenthet a telephely szerinti településen, és az adóalapot a székhely és a telephely(ek) települései között meg kell osztani. A helyi iparűzési adó bevallását kizárólag a NAV-hoz lehet benyújtani (Htv. 42/D. §), a megosztást a könyvelőddel érdemes előre átbeszélni.

Milyen dokumentumokra van szükség a telephely bejelentése során?

A cégbírósági változásbejegyzéshez:

  • a létesítő okirat módosításáról szóló határozat és az egységes szerkezetű létesítő okirat, ügyvédi ellenjegyzéssel,
  • a telephely használatának jogcímét alátámasztó irat a cégnél maradjon meg (bérleti szerződés, tulajdonosi, tulajdonostársi vagy haszonélvezői hozzájárulás) – ha a hatóság kéri, ezzel igazolod a Ctv. 7. § (4) szerinti jogosultságot.

Ha a telephelyen ipari vagy kereskedelmi tevékenység folyik, a cégbírósági bejegyzés mellett a telephely szerinti jegyzőnél is lehet teendőd: telepengedély vagy telepbejelentés (57/2013. (II. 27.) Korm. rendelet 3. § (1)–(2)), illetve kereskedelmi tevékenység bejelentése (210/2009. (IX. 29.) Korm. rendelet 6. § (1)). Ehhez jellemzően meg kell adni:

  1. a tevékenységet végző cég nevét, székhelyét, cégjegyzékszámát (egyéni vállalkozónál nyilvántartási számát),
  2. az ingatlan tulajdonosának nevét, címét, az ingatlan helyrajzi számát és a használat jogcímét,
  3. a telephelyen végzett tevékenység megnevezését,
  4. ha nem te vagy a tulajdonos: a használat jogcímét igazoló iratot; haszonélvezet esetén a haszonélvező, közös tulajdonnál a tulajdonostárs hozzájárulását.

Telephely bejelentése – a mulasztás következményei

A hiányzó, késedelmes, hibás vagy valótlan bejelentésnek több következménye lehet:

  • Adóhatósági mulasztási bírság: a bejelentési kötelezettség elmulasztása miatt cégnél legfeljebb 1 000 000 Ft, magánszemélynél legfeljebb 400 000 Ft (Art. 220. § (1)).
  • Cégbírósági törvényességi felügyeleti eljárás: ha a cégjegyzék adata nem felel meg a valóságnak, a cégbíróság felhívja a céget a rendezésre, és pénzbírságot is kiszabhat (100 000 Ft-tól 10 000 000 Ft-ig, Ctv. 81. § (1) b)), végső esetben megszüntetési eljárás is indulhat.
  • Iparűzési adó: a be nem jelentett telephely utáni adó utólag, pótlékkal és bírsággal együtt is előkerülhet.
  • Büntetőjog: súlyos, szándékos esetben a gazdasági adatszolgáltatási kötelezettség elmulasztása (Btk. 409. §) is szóba jöhet.

Ezek a mulasztások gyakoribbak, mint gondolnád – érdemes évente egyszer összevetni a cégkivonatot azzal, ahol a céged ténylegesen dolgozik.

A gyakorlatban…

…a telephely-probléma szinte mindig „csendben” keletkezik. A cég bérel egy raktárt, nyit egy második üzletet, vagy a kolléga otthonából működik egy iroda – és senkinek nem jut eszébe, hogy ez cégjogi és adójogi változás is. A hiba tipikusan akkor derül ki, amikor egy bank, egy pályázatkezelő vagy egy NAV-ellenőrzés összeveti a cégkivonatot a valósággal. A másik gyakori hiba, hogy a telephely megszűnését nem jelentik be: a cégkivonatban évekig szerepel egy cím, ahol már semmi nincs. Ha telephelyet nyitsz vagy zársz, a létesítő okirat módosítását érdemes egyszerre elintézni minden más esedékes változással – például ügyvezető- vagy tevékenységi kör-változással –, így egy eljárásban lefut minden.

GYIK – telephely bejelentése

Kell-e cégbírósághoz fordulni, ha csak egy raktárt bérelek?

Ha a raktár tartós, önállósult üzleti hely, ahol a cég tevékenységet folytat, akkor telephelynek minősül, és a létesítő okiratba is fel kell venni. Egy alkalmi, rövid idejű tárolás nem feltétlenül az – ezt érdemes ügyvéddel megnézetni.

Mi a különbség a telephely és a fióktelep között?

A fióktelep olyan telephely, amely más településen van, mint a székhely (Ctv. 7. § (2)). A bejelentés módja ugyanaz.

Lehet a telephely a saját lakásom?

Igen, ha jogosult vagy a cégnek a használatát biztosítani – tulajdonosként vagy a tulajdonos hozzájárulásával. Társasháznál, közös tulajdonnál a többi tulajdonos jogait is nézd meg.

Kell külön bejelentés a NAV-nál, ha a cégbíróság már bejegyezte a telephelyet?

Főszabály szerint nem: a cégbíróság továbbítja az adatot a NAV-nak, a NAV az önkormányzatnak. Közvetlenül csak a cégjegyzékbe nem kerülő adatokat kell a NAV-nál bejelentened.

Mi történik, ha elfelejtettem bejelenteni a telephelyet?

Minél előbb pótold: a módosítás és a változásbejegyzés utólag is beadható. A korai, önkéntes rendezés általában sokkal olcsóbb, mint az, amit egy ellenőrzés vagy törvényességi felügyeleti eljárás tár fel.


Telephelyet nyitnál vagy zárnál, és szeretnéd egy körben, szabályosan rendezni? A cégügyek között a létesítő okirat módosítását és a változásbejegyzést teljes körűen intézzük, az iparűzési adóval kapcsolatos kérdésekben pedig az adózási szolgáltatásunk segít. Ha a cégkivonat évek óta nem követi a valóságot, és már a törvényességi felügyelet is felmerült, nézd meg a Kényszertörlés Pre-Checket. Nyíregyháza, Dózsa György u. 27. · Debrecen, Péterfia u. 2. · +36 42 790 103 · titkarsag@drbodo.hu

Dr. Bodó Gergely ügyvéd, közgazdász, okleveles adószakértő · Nyíregyháza, Debrecen · Frissítve: 2026. október

Kérdésed van? Írd meg röviden!

Írd le pár mondatban, miben segíthetek, és 1 munkanapon belül jelentkezem.

Legutóbbi bejegyzések

Vitás válás: mi történik, ha nincs megegyezés?

Ha nincs megegyezés, a bíróság akkor bontja fel a házasságot, ha az teljesen és helyrehozhatatlanul megromlott (Ptk. 4:21. § (1)). Ilyenkor a gyermek elhelyezéséről, a kapcsolattartásról és a gyermektartásról a bíróság dönt, kérelem nélkül is (Pp. 459. § (1)). A...

Szóvédjegy vagy ábrás védjegy? Melyiket válaszd

Ha csak egyet választasz, általában a szóvédjegy a jobb: a nevet bármilyen betűtípusban, színben és formában védi. Az ábrás védjegy a konkrét grafikai megjelenést védi, ezért egy logócserénél gyengülhet. Erős, hosszú távú márkánál mindkettő indokolt, de az két külön...