A pótmunka és a többletmunka kérdése gyakran szokott felmerülni a vállalkozási szerződések kapcsán, különös tekintettel az építési vállalkozásoknál. Az elvégzett pótmunka vagy többletmunka, illetve a díjazásuk körül sokszor vita alakul ki, amely megértéséhez tisztáznunk kell pár alapvető fogalmat. Öntsünk tiszta vizet a pohárba: mit értünk pótmunka alatt, mi az a többletmunka, és mi a kettő között a különbség?
A pótmunka és a többletmunka kérdése gyakran szokott felmerülni a vállalkozási szerződések kapcsán, különös tekintettel az építési vállalkozásoknál. Az elvégzett pótmunka vagy többletmunka, illetve a díjazásuk körül sokszor vita alakul ki, amely megértéséhez tisztáznunk kell pár alapvető fogalmat. Öntsünk tiszta vizet a pohárba: mit értünk pótmunka alatt, mi az a többletmunka, és mi a kettő között a különbség?
Forrás: Pexels.com
A munkát elvégző vállalkozó anyagi honorálása
Vállalkozási szerződésnek nevezzük azt a szerződést, amelyben a vállalkozó vállalja egy bizonyos tevékenységgel elérhető eredmény elvégzését. Az eredmény lehet pl. egy szerelési munka kivitelezése, tervezési feladatok elvégzése, építési munka megvalósítása és így tovább. A vállalkozót az általa elvégzett munkáért díjazás illet meg, amelyet a megrendelőnek kell kifizetni. A vállalkozói díj egy elengedhetetlen eleme az ilyen típusú szerződéseknek, amely nélkül nem is jönne létre a kontraktus. Ezért a feleknek minden alkalommal meg kell állapodniuk a díjazásban.
Hogyan állapítjuk meg a vállalkozói díjat?
Az egyik mód a tételes vállalkozói díj meghatározása, amikor is az elvégzett munka alapján történik a díjazás, valamint a vállalkozói költségek kifizetése. A pontos összeget utólag számolják el és állapítják meg pontosabban. Ez történhet az egyes elvégzett munka tételek és költségek szerint, vagy a letöltött munkaidő alapján.
A másik opció az átalány jellegű munkadíj megállapítása. Ilyenkor pont fordítva történnek a dolgok, vagyis már a munka elvégzése előtt meghatározzák a díjazás mértékét. Ez azt jelenti, hogy az összeget nem befolyásolja az a tény, hogy utólag ténylegesen mennyi munkavégzésre volt szükség a vállalás teljesítéshez.
A többletmunka fogalma
A vállalkozó részéről alapvető kötelezettség, hogy elvégezze mindazon munkát, amellyel megvalósíthatók a szerződésben foglalt eredmények. Ide sorolható minden– terv, berendezés, építmény stb. -, ami szükséges a mű rendeltetésszerű használhatóságához, valamint annak működéséhez.
A Polgári Törvénykönyv kétféle típusát állapítja meg a többletmunkának:
- egyrészt azok a munkák, amelyek ugyan tartalmát képezik a vállalkozási szerződésnek, de nem veszik figyelembe a díjazásnál. Ilyenek pl. az olyan munkák, amelyek megvalósítása szerepel a vállalt tervben, azonban a díjat tartalmazó költségvetésben nem,
- másrészt azok a munkák, amelyek nélkül nem lehetne megvalósítani a mű rendeltetésszerű használatra alkalmas kivitelezését. Vagyis ezen kategóriába sorolható munkák a műszakilag szükséges feladatok.
A vállalkozó ezen két típusba tartozó munkákat köteles elvégezni.
Forrás: Pexels.com
A többletmunka vállalkozói díja
A vállalkozó követelheti a megrendelőtől azoknak a felmerülő költségeknek a megtérítését, amelyek nem voltak még előre láthatóak a szerződés megkötésének pillanatában. Azonban fontos tudni a többletmunka díjazásával kapcsolatban, hogy amennyiben a díjat átalánydíjként határozzák meg a felek, akkor a vállalkozó nem jogosult kérni a többletmunkának az ellenértékét. Vagyis, ha kihagytak többletmunkának számító munkákat az átalánydíj meghatározásakor, utóbb azokért nem követelhető vállalkozói díj.
A pótmunka fogalma
Azt a munkát nevezzük pótmunkának, amelynek kivitelezését utólag rendelte meg a megrendelő. Itt nem azokról a szerződésben lévő munka megvalósításához műszakilag fontos lépések elvégzéséről van szó, mint a többletmunka esetében. Pótmunka esetén a megrendelő miatt válik szükségessé a munka kivitelezése.
Példaként itt említhetők azok a munkák, amelyek egy tervmódosításból keletkeztek. A vállalkozó ezen utólagosan megrendelt feladatokat köteles elvégezni, amennyiben a munka nem teszi aránytalanul terhesebbé.
A pótmunka vállalkozói díja
A pótmunka díjának megfizetését akkor is igényelheti a vállalkozó, ha a felek átalánydíjként szabták meg a vállalkozói díjat. Ebben az esetben tehát nem része az átalánydíjnak a pótmunka, és azt az átalánydíj fölött szükséges kifizetni. A pótmunka elszámolása ilyenkor tételes díjelszámolással lehetséges.
Pótmunka vagy többletmunka: mit mond a Polgári Törvénykönyv?
A Ptk. világossá teszi, hogy a pótmunka elvégzésének a pótlólagos megrendelői igény az oka, amelyre már a szerződés megkötése után került sor. A többletmunka – főleg a műszakilag szüksége munkát – amiatt keletkezett, hogy a vállalkozó nem mérte fel megfelelően az elvégzendő feladat nagyságát (a szükséges munkatételeket és azok költségigényét). Amennyiben a munka a szerződésben vagy az annak alapját képező bármelyik dokumentumban szerepelt, úgy abból műszakilag keletkezett a munkavégzés. Vagyis azt a vállalkozónak kell elvégeznie saját költségére többletmunkaként.
A szerződés alapját képező dokumentációk:
- munkavédelmi, tűzvédelmi, műemlékvédelmi, környezetvédelmi, közegészségügyi, természetvédelmi és egyéb hatósági előírások,
- építésügyi hatósági (létesítési) engedélyek,
- szakvélemény,
- tűzvédelmi leírás stb.
Forrás: Unsplash.com
Ezen új jogszabályi szemlélet azon az évek során kialakult bírói gyakorlaton alapszik, amely a vállalkozót terheli a műszaki szükségességből fakadó munkák kockázatának vállalására. Az oka, hogy a kivitelezők a versenyeztetés alkalmával a vállalkozói átalánydíjat szándékosan alul kalkulálják a győzelem érdekében. A munka során arra törekednek, hogy az átalánydíjon felül további vállalkozói díjat igényelhessenek a műszaki szükségességből kialakult munkákra hivatkozva.
A szabály alkalmazása során a bírói gyakorlat kimondja, hogy a tervben nem szereplő, műszakilag fontos feladatok elvégzéséből felmerülő munkadíj mikor érvényesíthető kivételesen az átalánydíjon felül. Erre akkor van lehetőség, ha a kivitelező nem számíthatott a munka felmerülésének a kockázatával, mivel előzetesen az eset körülményeire, a munka természetére, nagyságára és költségeire tekintettel a díjazás meghatározásakor kellően gondos volt.
Tekintettel arra, hogy többletmunkával és pótmunkával foglalkozó perek mind a vállalkozó, mind a megrendelő szempontjából komoly kockázatot jelent. Ennek csökkentése érdekében érdemes fejleszteni a működési gyakorlatunkat, jobban odafigyelni a vállalkozási szerződés szövegezésére, valamint pontosan meghatároznia a műszaki tartalmat. Végezetül pedig ne feledjünk el áthatóan együttműködni egymással a munka során.
Hasznosnak találta cikkünket? Akkor talán érdekelheti a kft. alapításról szóló bejegyzésünk is!