Pótmunka vagy többletmunka: mi a különbség?

okt 7, 2021 | Cégügyek

A pótmunka és a többletmunka kérdése gyakran szokott felmerülni a vállalkozási szerződések kapcsán, különös tekintettel az építési vállalkozásoknál. Az elvégzett pótmunka vagy többletmunka, illetve a díjazásuk körül sokszor vita alakul ki, amely megértéséhez tisztáznunk kell pár alapvető fogalmat. Öntsünk tiszta vizet a pohárba: mit értünk pótmunka alatt, mi az a többletmunka, és mi a kettő között a különbség?

A pótmunka és a többletmunka kérdése gyakran szokott felmerülni a vállalkozási szerződések kapcsán, különös tekintettel az építési vállalkozásoknál. Az elvégzett pótmunka vagy többletmunka, illetve a díjazásuk körül sokszor vita alakul ki, amely megértéséhez tisztáznunk kell pár alapvető fogalmat. Öntsünk tiszta vizet a pohárba: mit értünk pótmunka alatt, mi az a többletmunka, és mi a kettő között a különbség?

pótmunka díjazása

Forrás: Pexels.com

A munkát elvégző vállalkozó anyagi honorálása

Vállalkozási szerződésnek nevezzük azt a szerződést, amelyben a vállalkozó vállalja egy bizonyos tevékenységgel elérhető eredmény elvégzését. Az eredmény lehet pl. egy szerelési munka kivitelezése, tervezési feladatok elvégzése, építési munka megvalósítása és így tovább. A vállalkozót az általa elvégzett munkáért díjazás illet meg, amelyet a megrendelőnek kell kifizetni. A vállalkozói díj egy elengedhetetlen eleme az ilyen típusú szerződéseknek, amely nélkül nem is jönne létre a kontraktus. Ezért a feleknek minden alkalommal meg kell állapodniuk a díjazásban.

Hogyan állapítjuk meg a vállalkozói díjat?

Az egyik mód a tételes vállalkozói díj meghatározása, amikor is az elvégzett munka alapján történik a díjazás, valamint a vállalkozói költségek kifizetése. A pontos összeget utólag számolják el és állapítják meg pontosabban. Ez történhet az egyes elvégzett munka tételek és költségek szerint, vagy a letöltött munkaidő alapján.

A másik opció az átalány jellegű munkadíj megállapítása. Ilyenkor pont fordítva történnek a dolgok, vagyis már a munka elvégzése előtt meghatározzák a díjazás mértékét. Ez azt jelenti, hogy az összeget nem befolyásolja az a tény, hogy utólag ténylegesen mennyi munkavégzésre volt szükség a vállalás teljesítéshez.

A többletmunka fogalma

A vállalkozó részéről alapvető kötelezettség, hogy elvégezze mindazon munkát, amellyel megvalósíthatók a szerződésben foglalt eredmények. Ide sorolható minden– terv, berendezés, építmény stb. -, ami szükséges a mű rendeltetésszerű használhatóságához, valamint annak működéséhez.

A Polgári Törvénykönyv kétféle típusát állapítja meg a többletmunkának:

  • egyrészt azok a munkák, amelyek ugyan tartalmát képezik a vállalkozási szerződésnek, de nem veszik figyelembe a díjazásnál. Ilyenek pl. az olyan munkák, amelyek megvalósítása szerepel a vállalt tervben, azonban a díjat tartalmazó költségvetésben nem,
  • másrészt azok a munkák, amelyek nélkül nem lehetne megvalósítani a mű rendeltetésszerű használatra alkalmas kivitelezését. Vagyis ezen kategóriába sorolható munkák a műszakilag szükséges feladatok.

A vállalkozó ezen két típusba tartozó munkákat köteles elvégezni.

többletmunka fogalma

Forrás: Pexels.com

A többletmunka vállalkozói díja

A vállalkozó követelheti a megrendelőtől azoknak a felmerülő költségeknek a megtérítését, amelyek nem voltak még előre láthatóak a szerződés megkötésének pillanatában. Azonban fontos tudni a többletmunka díjazásával kapcsolatban, hogy amennyiben a díjat átalánydíjként határozzák meg a felek, akkor a vállalkozó nem jogosult kérni a többletmunkának az ellenértékét. Vagyis, ha kihagytak többletmunkának számító munkákat az átalánydíj meghatározásakor, utóbb azokért nem követelhető vállalkozói díj.

A pótmunka fogalma

Azt a munkát nevezzük pótmunkának, amelynek kivitelezését utólag rendelte meg a megrendelő. Itt nem azokról a szerződésben lévő munka megvalósításához műszakilag fontos lépések elvégzéséről van szó, mint a többletmunka esetében. Pótmunka esetén a megrendelő miatt válik szükségessé a munka kivitelezése.

Példaként itt említhetők azok a munkák, amelyek egy tervmódosításból keletkeztek. A vállalkozó ezen utólagosan megrendelt feladatokat köteles elvégezni, amennyiben a munka nem teszi aránytalanul terhesebbé.

A pótmunka vállalkozói díja

A pótmunka díjának megfizetését akkor is igényelheti a vállalkozó, ha a felek átalánydíjként szabták meg a vállalkozói díjat. Ebben az esetben tehát nem része az átalánydíjnak a pótmunka, és azt az átalánydíj fölött szükséges kifizetni. A pótmunka elszámolása ilyenkor tételes díjelszámolással lehetséges.

Pótmunka vagy többletmunka: mit mond a Polgári Törvénykönyv?

A Ptk. világossá teszi, hogy a pótmunka elvégzésének a pótlólagos megrendelői igény az oka, amelyre már a szerződés megkötése után került sor. A többletmunka – főleg a műszakilag szüksége munkát – amiatt keletkezett, hogy a vállalkozó nem mérte fel megfelelően az elvégzendő feladat nagyságát (a szükséges munkatételeket és azok költségigényét). Amennyiben a munka a szerződésben vagy az annak alapját képező bármelyik dokumentumban szerepelt, úgy abból műszakilag keletkezett a munkavégzés. Vagyis azt a vállalkozónak kell elvégeznie saját költségére többletmunkaként.

A szerződés alapját képező dokumentációk:

  • munkavédelmi, tűzvédelmi, műemlékvédelmi, környezetvédelmi, közegészségügyi, természetvédelmi és egyéb hatósági előírások,
  • építésügyi hatósági (létesítési) engedélyek,
  • szakvélemény,
  • tűzvédelmi leírás stb.

többletmunka pótmunka különbség

Forrás: Unsplash.com

Ezen új jogszabályi szemlélet azon az évek során kialakult bírói gyakorlaton alapszik, amely a vállalkozót terheli a műszaki szükségességből fakadó munkák kockázatának vállalására. Az oka, hogy a kivitelezők a versenyeztetés alkalmával a vállalkozói átalánydíjat szándékosan alul kalkulálják a győzelem érdekében. A munka során arra törekednek, hogy az átalánydíjon felül további vállalkozói díjat igényelhessenek a műszaki szükségességből kialakult munkákra hivatkozva.

A szabály alkalmazása során a bírói gyakorlat kimondja, hogy a tervben nem szereplő, műszakilag fontos feladatok elvégzéséből felmerülő munkadíj mikor érvényesíthető kivételesen az átalánydíjon felül. Erre akkor van lehetőség, ha a kivitelező nem számíthatott a munka felmerülésének a kockázatával, mivel előzetesen az eset körülményeire, a munka természetére, nagyságára és költségeire tekintettel a díjazás meghatározásakor kellően gondos volt.

Tekintettel arra, hogy többletmunkával és pótmunkával foglalkozó perek mind a vállalkozó, mind a megrendelő szempontjából komoly kockázatot jelent. Ennek csökkentése érdekében érdemes fejleszteni a működési gyakorlatunkat, jobban odafigyelni a vállalkozási szerződés szövegezésére, valamint pontosan meghatároznia a műszaki tartalmat. Végezetül pedig ne feledjünk el áthatóan együttműködni egymással a munka során.

Hasznosnak találta cikkünket? Akkor talán érdekelheti a kft. alapításról szóló bejegyzésünk is!

 

 

Legutóbbi bejegyzések

A törvényhozó hatalom és Magyarország Adóhatósága

A törvényhozó hatalom része az Országgyűlés, az Országgyűlés által létrehozott bizottságok, annak képviselői, a Köztársasági Elnök, az Alapvető jogok biztosa. Magyarország Adóhatósága a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (aki mind adó- mind vámhatóságként eljáró szerv. Bár...

Az egyes jövedéki termékek adóztatásának szabályai

A címben említett egyes jövedéki adózás alá eső termékek körébe sorolhatóak: a dohánytermékek Pl.: cigaretta dohányrúd olyan a dohánytól különböző matéria, amely az előzőekben említett feltételeket eltérő formában megvalósítja. a dohánygyártmány Pl.:- Szivar...

A jövedéki adóztatás szabályai

A jövedéki adóztatás számos jogszabályt érint. Ilyen: -A jövedéki adóról szóló törvény - A vonatkozó 2016. évi NGM rendelet -A jövedéki adóról szóló törvény és számos más törvény sorolható fel, meglepő módon, a Büntető törvénykönyv és a büntetőeljárásról szóló törvény...

A regisztrációs adó

Hazánkban a 2004. évi európai uniós csatlakozás előtt is ismert volt, a regisztrációs adó. Ezen adó csatlakozást követően is megmaradt, annak kiszabási köre változott, az import adózása megszűnt és a forgalomba helyezéshez került, személygépkocsik, taxatíve felsorolt...

Számlák, bizonylatok az áfa rendszerében (Szanatex ügy)

Számlák, bizonylatok az áfa rendszerében. (Szanatex ügy) A számlázásra vonatkozó rendelkezéseket az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII .törvény valamint a 2000/112/EK irányelv-az Európai Unió közös hozzáadottérték adó-rendszere foglalja magába. Ezen...