Pótmunka vagy többletmunka – mi a különbség?

okt 7, 2021 | Cégügyek

A pótmunka olyan munka, amelyet a megrendelő a szerződéskötés után, utólag rendel meg – jellemzően tervmódosítás miatt. A többletmunka a szerződés része, csak a vállalkozó nem árazta be, vagy nélküle a mű nem használható. Átalánydíjnál a pótmunka külön jár, a többletmunka nem (Ptk. 6:244–6:245. §).

Miért fontos ez a különbség?

Mert ezen múlik, ki fizet. Egy építkezés vagy fejlesztés végén szinte mindig vannak olyan tételek, amelyek az eredeti árajánlatban nem szerepeltek. A vállalkozó szerint ezek pótmunkák, és külön kell fizetni értük. A megrendelő szerint benne voltak a vállalt munkában, a fix árban. A jog válasza attól függ, melyik kategóriába esik a tétel – és hogyan határozták meg a díjat.

Hogyan határozható meg a vállalkozói díj?

Két alapforma van (Ptk. 6:245. §):

  • Tételes elszámolás: a vállalkozónak az elvégzett munka ellenértéke jár. Itt a pótmunka/többletmunka vita kisebb tétű – ami elkészült, azt elszámolják, legfeljebb az egységárakon és a mennyiségeken lehet vitatkozni.
  • Átalánydíj: fix összeg, amelyet a munka megkezdése előtt rögzítenek. A vállalkozó ezen felül a pótmunka ellenértékét igényelheti, a többletmunkáét viszont nem. Az átalánydíj kockázata tehát a vállalkozóé: ha alulárazott, az ő vesztesége.

A vita szinte mindig átalánydíjas szerződésnél robban ki.

Mi a többletmunka?

A Ptk. 6:244. § (1) bekezdése szerint a vállalkozó köteles elvégezni:

  1. a vállalkozási szerződés tartalmát képező, de a vállalkozói díj meghatározásánál figyelembe nem vett munkát, és
  2. azt a munkát is, amely nélkül a mű rendeltetésszerű használatra alkalmas megvalósítása nem történhet meg.

Az első csoport tipikusan az, ami benne van a tervben vagy a műszaki leírásban, de kimaradt a költségvetésből – a vállalkozó egyszerűen nem árazta be. A második a műszakilag szükséges munka: ami nélkül a mű nem működik, akkor is, ha senki nem írta le. Klasszikus példa: a fürdőszoba-felújításnál a burkolás alatt kiderül, hogy a vízszigetelés nélkül a burkolat nem lesz tartós – a szigetelés elkészítése a szakszerű munka része.

Ki fizeti? Átalánydíjnál főszabályként a vállalkozó – hiszen szakemberként ismernie kellett volna, mi kell a műhöz, és ezt be kellett volna áraznia. A Ptk. ugyanakkor kivételt is ismer: a szerződéskötéskor előre nem látható többletmunka költségeit a megrendelő megtéríti (Ptk. 6:245. § (1) második mondat). Ez szűk kivétel: a vállalkozónak kell bizonyítania, hogy kellő szakértelemmel és gondossággal sem láthatta előre a szükségességét.

A bírói gyakorlat az elmúlt években egyre inkább a vállalkozóra telepíti a műszakilag szükséges munkák kockázatát. Ennek oka érthető: ha a vállalkozó alacsony átalányárral nyeri el a munkát, majd „többletmunkák” címén utólag emeli az árat, a megrendelő védelme sérülne.

Mi a pótmunka?

A Ptk. 6:244. § (2) bekezdése szerint a vállalkozó köteles elvégezni az utólag megrendelt, különösen tervmódosítás miatt szükségessé váló munkát is – feltéve, hogy ez a feladatát nem teszi aránytalanul terhesebbé.

A pótmunka lényege tehát, hogy új igény: a megrendelő menet közben meggondolja magát, bővíti vagy megváltoztatja a művet. Példák: a megrendelő a fürdőszobába mégis padlófűtést kér; a weboldalra utólag webshop-funkciót; az épületre egy további tetőteraszt.

Ki fizeti? A megrendelő – átalánydíjas szerződésnél is, az átalánydíjon felül. Ha a felek a pótmunka árában előre nem állapodtak meg, azt utólag kell meghatározni – és ez a viták egyik fő forrása. Egyszerűbb megelőzni, mint utólag bizonyítani.

Ha a pótmunka aránytalanul terhes – például teljesen más szakértelmet vagy kapacitást igényelne, vagy szétfeszítené a határidőt –, a vállalkozó megtagadhatja.

Pótmunka vagy többletmunka? – a gyors teszt

Egy vitatott tételnél tedd fel ezt a három kérdést:

  1. Szerepelt-e a tervben, a műszaki leírásban, a szerződésben? Ha igen, de kimaradt az árból → többletmunka.
  2. Nélküle működne-e rendeltetésszerűen a mű? Ha nem → többletmunka (műszakilag szükséges).
  3. A megrendelő a szerződéskötés után kérte, új vagy módosított igényként? Ha igen → pótmunka.
Többletmunka Pótmunka
Honnan jön? a szerződés része, de nincs beárazva / műszakilag szükséges utólagos megrendelés, tervmódosítás
Köteles-e elvégezni a vállalkozó? igen igen, ha nem aránytalanul terhes
Átalánydíjnál ki fizeti? a vállalkozó (kivétel: előre nem látható) a megrendelő, az átalányon felül
Tételes elszámolásnál elszámolandó elszámolandó

Mit tegyél, ha a megrendelő nem fizeti ki a pótmunkát?

  1. Gyűjtsd össze a bizonyítékokat: a megrendelés e-mailjét, az építési napló bejegyzését, a módosított tervet, fotókat, a helyszíni jegyzőkönyvet. Építőipari kivitelezésnél a többletmunka és a pótmunka műszaki szükségességét az e-építési naplóban kell közölni, és a napló eseti bejegyzései tartalmazzák az erről szóló bejegyzést és a felek közléseit (191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet 12. § (2) 19. pont, 27/A. § (1) c)); az ellenérték elszámolásának módját a kivitelezési szerződésben is rögzíteni kell (3. § (2) j)).
  2. Számlázd ki külön, tételesen, hivatkozva a megrendelés módjára és időpontjára.
  3. Küldj írásos fizetési felszólítást határidővel.
  4. Ha nem fizet: fizetési meghagyás vagy – vitatott ügyben – per. Ha a megrendelő cég, és a tartozás nem vitatott, a felszámolási eljárás kezdeményezése is szóba jöhet.

Hogyan előzd meg a vitát a szerződésben?

  • Részletes műszaki leírás mellékletként – ami benne van, az a vállalt munka; ami nincs, arról lehet tárgyalni.
  • Pótmunka csak írásban: rögzítsd, hogy pótmunka csak írásos (e-mailes) megrendelésre, előzetesen egyeztetett áron végezhető, és ki jogosult a megrendelő nevében megrendelni.
  • Egységárak előre: ha jön pótmunka, ne kelljen az árról is vitatkozni.
  • Tervmódosítás rendje: ki viseli a tervező költségét, hogyan módosul a határidő.
  • Vállalkozóként: ajánlattétel előtt nézd át alaposan a tervet, és ha valami hiányzik belőle, írásban jelezd – ez a te védelmed a többletmunka-vitában.

A gyakorlatban…

A pótmunka-vita tipikus forgatókönyve: a munka elkészült, a megrendelő kifizette az átalánydíjat, a vállalkozó pedig benyújt egy második számlát „pótmunkák” címén. A megrendelő meglepődik, a vállalkozó felháborodik. Ilyenkor szinte mindig ugyanaz a kérdés dönt: van-e írásos nyoma annak, hogy a megrendelő kérte az adott munkát, és tudta, hogy az pénzbe kerül.

Ahol ez megvan – egy e-mail, egy naplóbejegyzés, egy aláírt pótmunka-lap –, ott a vita általában gyorsan rendeződik. Ahol nincs, ott a vállalkozó a „szóban megbeszéltük” állítással áll szemben a megrendelő tagadásával, és a per kimenetele bizonytalan. A legolcsóbb megoldás a munka közbeni fegyelem: minden változtatás előtt egy rövid e-mail az árral, és egy „rendben” válasz.

Gyakori kérdések

Átalánydíjas szerződésnél kérhetek-e plusz pénzt?

A pótmunkáért igen, az átalánydíjon felül. A többletmunkáért főszabályként nem – kivéve, ha szerződéskötéskor előre nem látható volt.

Megtagadhatja-e a vállalkozó a pótmunkát?

Igen, ha az aránytalanul terhesebbé tenné a feladatát. Egyébként köteles elvégezni.

Ki fizeti, ha a tervben hiba volt, és emiatt több munka kellett?

Ha a tervet a megrendelő adta, és a hiba a vállalkozó számára gondos vizsgálattal sem volt felismerhető, a következmény jellemzően a megrendelőt terheli. Ha felismerhető volt, és a vállalkozó nem jelezte, a kockázat őt terhelheti.

Kell-e írásban megrendelni a pótmunkát?

A Ptk. nem írja elő, de bizonyítás szempontjából elengedhetetlen. Építőipari kivitelezésnél az építési naplóban is rögzíteni kell.

Mi a teendő, ha a megrendelő nem fizeti ki a pótmunka számláját?

Írásos felszólítás, majd fizetési meghagyás vagy per. Ha a tartozás nem vitatott, és a megrendelő cég, a felszámolási eljárás kezdeményezése is hatékony nyomásgyakorlás lehet.


Kifizetetlen pótmunka-számlád van, vagy épp most írnál olyan vállalkozási szerződést, amelyből nem lesz vita? Nézd meg a követeléskezelési szolgáltatásunkat (195 000 Ft + áfa fix díj, plusz sikerdíj egyedi ajánlat alapján, bármekkora követelésre), csináld végig a 2 perces Követelés Pre-Checket, vagy töltsd le a Követeléskezelési Kisokost. Szerződés-előkészítésben az ügyvédi irodánk Nyíregyházán és Debrecenben segít: +36 42 790 103, titkarsag@drbodo.hu.

Dr. Bodó Gergely ügyvéd, közgazdász, okleveles adószakértő · Nyíregyháza, Debrecen · Frissítve: 2026. október

Kérdésed van? Írd meg röviden!

Írd le pár mondatban, miben segíthetek, és 1 munkanapon belül jelentkezem.

Legutóbbi bejegyzések

Vitás válás: mi történik, ha nincs megegyezés?

Ha nincs megegyezés, a bíróság akkor bontja fel a házasságot, ha az teljesen és helyrehozhatatlanul megromlott (Ptk. 4:21. § (1)). Ilyenkor a gyermek elhelyezéséről, a kapcsolattartásról és a gyermektartásról a bíróság dönt, kérelem nélkül is (Pp. 459. § (1)). A...

Szóvédjegy vagy ábrás védjegy? Melyiket válaszd

Ha csak egyet választasz, általában a szóvédjegy a jobb: a nevet bármilyen betűtípusban, színben és formában védi. Az ábrás védjegy a konkrét grafikai megjelenést védi, ezért egy logócserénél gyengülhet. Erős, hosszú távú márkánál mindkettő indokolt, de az két külön...