Két vállalkozás kapcsolt, ha az egyik közvetlenül vagy közvetve többségi befolyással rendelkezik a másikban, vagy egy harmadik személy (közeli hozzátartozók együtt) mindkettőben (Tao. 4. § 23.). Egymás közötti ügyleteikben a szokásos piaci árat kell alkalmazniuk, eltérésnél az adózás előtti eredményt korrigálni kell (Tao. 18. § (1)). A nyilvántartás elmulasztásáért 5 millió Ft-ig terjedő bírság jár (Art. 230. § (1)).
A kkv-knál a kapcsolt viszony mindennapos: az egyik cég bérbe adja az ingatlant a másiknak, a családi cégek egymásnak számláznak. Ez jogszerű, a kockázat ott kezdődik, ahol az ár nem piaci, és ezt senki nem tudja dokumentummal alátámasztani.
Mikor minősül két cég kapcsolt vállalkozásnak?
A Tao. szerint kapcsolt vállalkozás (Tao. 4. § 23.):
- a) az adózó és az a személy, amelyben az adózó közvetlenül vagy közvetve többségi befolyással rendelkezik;
- b) az adózó és az a személy, amely az adózóban rendelkezik így többségi befolyással;
- c) az adózó és más személy, ha egy harmadik személy mindkettőjükben közvetlenül vagy közvetve többségi befolyással rendelkezik. Azokat a közeli hozzátartozókat, akik az egyik és a másik cégben többségi befolyással rendelkeznek, egy harmadik személynek kell tekinteni;
- d)–e) a külföldi vállalkozó és belföldi telephelye, illetve az adózó és külföldi telephelye (és a velük a)–c) szerinti viszonyban állók);
- f) az adózó és más személy, ha köztük az ügyvezetés egyezősége miatt az üzleti és pénzügyi politikára vonatkozó döntő befolyás valósul meg.
A többségi befolyást a Ptk. szerint kell érteni: ez a szavazatok több mint fele, vagy meghatározó befolyás (Ptk. 8:2. § (1)). Meghatározó befolyás akkor is van, ha valaki tagként jogosult a vezető tisztségviselők vagy a felügyelőbizottsági tagok többségét megválasztani vagy visszahívni, vagy ha más tagok megállapodás alapján vele azonosan szavaznak, és együtt a szavazatok több mint felével rendelkeznek (Ptk. 8:2. § (2)). A befolyás közvetett is lehet, köztes cégen keresztül (Ptk. 8:2. § (3)–(4)).
Közeli hozzátartozó többek között a házastárs, az egyeneságbeli rokon és a testvér (Ptk. 8:1. § (1) 1.).
Példa: az apa 60%-os szavazati joggal rendelkezik az A Kft.-ben, a fia 80%-kal a B Kft.-ben. Külön-külön nincs befolyásuk a másik cégben, a c) pont szerint mégis kapcsolt vállalkozások, mert a két közeli hozzátartozót egy harmadik személynek kell tekinteni.
Mi a szokásos piaci ár, és mi történik, ha eltérsz tőle?
A szokásos piaci ár az az ellenérték, amelyet független felek összehasonlítható körülmények között egymás között érvényesítenének (Tao. 4. § 31d.). Ha a kapcsolt felek ennél magasabb vagy alacsonyabb árat alkalmaznak, a különbözettel az adózás előtti eredményt (Tao. 18. § (1)):
- növelni kell, ha az alkalmazott ár miatt az eredmény kisebb lett, mint piaci áron lett volna (kivéve, ha a szerződő fél magánszemély, nem egyéni vállalkozóként);
- csökkenteni lehet, ha az eredmény nagyobb lett, de csak szigorú feltételekkel, többek között a másik fél által is aláírt okirattal és nyilatkozattal arról, hogy ő is figyelembe veszi a különbözetet.
A szokásos piaci árat a törvényi módszerek valamelyikével (például összehasonlító árak, költség és jövedelem, ügyleti nettó nyereség) kell meghatározni (Tao. 18. § (2)). Adatbázisos összehasonlításnál az interkvartilis tartománnyal kell szűkíteni (Tao. 18. § (9)). Ha az ár a szokásos piaci tartományon belül van, nincs korrekció; ha kívül esik, főszabályként a mediánra kell igazítani (Tao. 18. § (11)–(12)).
Ki köteles transzferár-nyilvántartást készíteni 2026-ban?
A nyilvántartásra az a gazdasági társaság köteles, amely az adóév utolsó napján nem minősül kisvállalkozásnak; a nyilvántartást a bevallás benyújtásáig kell elkészíteni, és a tao-bevallásban adatot is kell szolgáltatni (Tao. 18. § (5)). A Tao. a KKV-törvény fogalmait használja (Tao. 4. § 24.): kisvállalkozás az, ahol a létszám 50 főnél kevesebb, és a nettó árbevétel vagy a mérlegfőösszeg legfeljebb 10 millió eurónak megfelelő forintösszeg (KKV tv. 3. § (2)). Fontos: a kapcsolódó vállalkozások adatait teljes egészében, a partnervállalkozásokét arányosan hozzá kell adni (KKV tv. 5. § (6)–(7)), így egy kis cég egy csoport tagjaként könnyen kikerül a kisvállalkozási körből.
A részletszabályokat 2026-tól új rendelet adja: a 45/2025. (XII. 23.) NGM rendeletet a 2026-ban kezdődő adóév nyilvántartására és adatszolgáltatására kell először alkalmazni (15. § (1)); a 2025-ös adóévre főszabályként még a korábbi, 32/2017. NGM rendelet szerint kell eljárni, kivéve, ha az adózó az új szabályokat választja (15. § (2)–(3)).
| Kérdés | 2026-os szabály | Jogszabályhely |
|---|---|---|
| Milyen dokumentum kell? | Fődokumentum és ügyletenkénti helyi dokumentum | 45/2025. NGM r. 4. § (1) |
| Mikor nem kell helyi dokumentum? | Ha az ügylet szokásos piaci áron, áfa nélkül nem haladja meg a 150 millió Ft-ot (és további kivételeknél, pl. változatlan továbbszámlázás, magánszeméllyel kötött ügylet) | 4. § (4) a)–f) |
| Mikor kell fődokumentum? | Ha a dokumentálandó kapcsolt ügyletek összértéke meghaladja az 500 millió Ft-ot | 4. § (3) |
| Egyszerűsített dokumentum | Alacsony hozzáadott értékű szolgáltatás (5%-os haszonkulcs-feltétellel), ingyenes pénzeszközátadás, érdemi funkció nélküli továbbértékesítés | 7. § (1) |
| Nyelv, megőrzés | Magyar, angol vagy német; legalább 8 évig | 4. § (9)–(10) |
| Adatszolgáltatás | A tao-bevallásban; a 150 millió Ft alatti ügyletről nem kell | Tao. 18. § (5); 12. § (2) |
Milyen szankcióval jár, ha nincs nyilvántartás?
A nyilvántartási vagy iratmegőrzési kötelezettség megsértéséért nyilvántartásonként 5 millió Ft-ig, ismételt jogsértésnél 10 millió Ft-ig terjedő mulasztási bírság szabható ki (Art. 230. § (1)). Ugyanazon nyilvántartás ismételt elmulasztásakor az első bírság négyszereséig terjedhet (Art. 230. § (2)). Ha az ár sem volt piaci, az adóalap-korrekció miatti adókülönbözet és jogkövetkezményei is jönnek. A szokásos piaci ár előzetesen is megállapíttatható (Art. 174. § (1)), de ennek díja egyoldalú eljárásban 10 millió Ft (Art. 175. § (1)), így kkv-knak ritkán éri meg.
Mi a teendőd, ha kapcsolt vállalkozásaid vannak?
- Térképezd fel a kapcsolatokat a Tao. 4. § 23. pontja szerint, a közeli hozzátartozók befolyását is beszámítva.
- Listázd az ügyleteket: bérleti díj, szolgáltatási és management díj, tagi kölcsön és kamata, eszközértékesítés, licencdíj, ingyenes használat.
- Állapítsd meg a státuszt: kisvállalkozás vagy sem, a kapcsolt és partnervállalkozások adataival együtt (KKV tv. 5. §).
- Írásos szerződés és árképzési indoklás minden ügyletre, akkor is, ha nyilvántartás nem kötelező. A szokásos piaci ár elve a kisvállalkozásra is vonatkozik (Tao. 18. § (1)).
- Ellenőrizd a többi adónemet (áfa, kiva, lásd lent).
- Frissíts: az adatbázis-szűrést legalább háromévente, a pénzügyi adatokat évente (45/2025. NGM r. 11. § (8)).
Hol jelenik meg még a kapcsolt viszony?
| Terület | Következmény | Jogszabályhely |
|---|---|---|
| Áfa | Nem független felek között az aránytalan ellenérték helyett a szokásos piaci ár az adóalap, ha a felek valamelyikét az adólevonási jog nem egészben illeti meg | Áfa tv. 67. § (1) |
| Kiva | A választási létszám- és bevételi határokat (100 fő, 6 milliárd Ft) a kapcsolt vállalkozásokkal együtt kell számolni | Katv. 16. § (3) |
| Készpénz | A kapcsolt vállalkozások között 1 millió Ft feletti értékben teljesített szolgáltatások készpénzes kifizetését 15 napon belül be kell jelenteni a NAV-nak | Art. 40. § |
| Támogatások | A KKV-besorolásnál a 25%-os partner- és a többségi kapcsolódó vállalkozások adatai összeadódnak | KKV tv. 4. § (2)–(3), 5. § (6)–(7) |
Milyen cégjogi következményei vannak a kapcsolt viszonynak?
A cégjogban a kapcsolt viszony nem tiltott, de három ponton számít:
- Korlátolt felelősség és visszaélés. Ha a tag a korlátolt felelősségével visszaélt, és emiatt a cég jogutód nélküli megszűnésekor kielégítetlen hitelezői követelések maradtak, a tag korlátlanul helytáll (Ptk. 3:2. § (2)). A cégek közötti, piacitól eltérő vagyonmozgatás tipikusan ilyen vizsgálat tárgya.
- Elismert vállalatcsoport. Egy uralkodó és legalább három ellenőrzött tag uralmi szerződéssel, konszolidált beszámoló mellett elismert vállalatcsoportot hozhat létre (Ptk. 3:49. § (1)). Ha egy ellenőrzött tagot felszámolnak, az uralkodó tag felel a ki nem elégített hitelezői követelésekért, hacsak nem bizonyítja, hogy a fizetésképtelenség nem az egységes üzletpolitika miatt állt be (Ptk. 3:59. §).
- Tulajdonosváltás. Egy üzletrész-átruházás után új kapcsolt viszonyok keletkezhetnek; ezt az ügylet előtt érdemes végiggondolni.
A gyakorlatban…
Dr. Bodó Gergely ügyvéd, okleveles adószakértő tapasztalata szerint a kkv-k kapcsolt ügyleteinél ezek a leggyakoribb NAV-megállapítások alapjai:
- „Management fee” tartalom nélkül. Az anyacég havi átalánydíjat számláz, de nem tudja bizonyítani, milyen szolgáltatást nyújtott. Ilyenkor nemcsak az ár, hanem a költség elszámolhatósága is kérdéses.
- Kamatmentes vagy jelképes kamatú tagi kölcsön a testvércégnek. A kamatnak is piacinak kell lennie.
- Ingyenes eszköz- és ingatlanhasználat a családi cégek között, szerződés nélkül.
- A kisvállalkozási határ figyelmen kívül hagyása. A cég külön-külön kicsi, de a kapcsolódó vállalkozások adataival már nem, így nyilvántartásra köteles lenne.
Az adótervezés és az adókikerülés határáról az agresszív adótervezésről szóló cikkünkben, a társasági adó és az osztalék ellenőrzéséről ebben a cikkben olvashatsz.
Gyakori kérdések a kapcsolt vállalkozásról
Kapcsolt vállalkozás két cég, ha ugyanaz a tulajdonosuk?
Igen, ha ugyanaz a személy mindkettőben közvetlenül vagy közvetve többségi befolyással rendelkezik (Tao. 4. § 23. c)).
Kapcsolt-e a cégem a házastársam cégével?
Igen, ha te az egyikben, ő a másikban rendelkezik többségi befolyással: a közeli hozzátartozókat egy harmadik személynek kell tekinteni (Tao. 4. § 23. c)).
Kisvállalkozásként is piaci árat kell alkalmaznom?
Igen. A kisvállalkozás csak a nyilvántartás alól mentesül (Tao. 18. § (5)), a szokásos piaci ár elve rá is vonatkozik (Tao. 18. § (1)).
Mekkora ügylet után kell transzferár-dokumentáció 2026-tól?
Helyi dokumentum főszabályként a 150 millió Ft-ot (áfa nélkül, szokásos piaci áron) meghaladó kapcsolt ügyletről kell (45/2025. NGM r. 4. § (4) a)), fődokumentum 500 millió Ft feletti összértéknél (4. § (3)).
Mennyi a bírság, ha nincs transzferár-nyilvántartás?
Nyilvántartásonként 5 millió Ft-ig, ismételt jogsértésnél 10 millió Ft-ig terjedő mulasztási bírság (Art. 230. § (1)).
Kapcsolt cégek között számláztok, és nem vagy biztos benne, hogy az árak és a dokumentáció kiállják a NAV-ellenőrzést? Okleveles adószakértőként felmérjük a kapcsolt viszonyokat, a nyilvántartási kötelezettséget és a kockázatos ügyleteket, és szükség esetén képviselünk az adóellenőrzésben. Részletek az adózás oldalon (díj: egyedi ajánlat); csoportszerkezet, üzletrész-átruházás vagy uralmi szerződés esetén a cégügyek oldalon. Elérsz a +36 42 790 103 számon vagy a titkarsag@drbodo.hu címen.
Dr. Bodó Gergely ügyvéd, közgazdász, okleveles adószakértő · Nyíregyháza, Debrecen · 2026. november
Kérdésed van? Írd meg röviden!
Írd le pár mondatban, miben segíthetek, és 1 munkanapon belül jelentkezem.
