Mit kell tudni a kapcsolt vállalkozásról?

szept 15, 2021 | Cégügyek

Hazánkban a bevételeinkre, a vagyonra, jövedelemre vonatkozó adózási kötelezettségeinknek az 1996. évi LXXXI. törvény A társasági adóról és osztalékról szóló törvény (a továbbiakban: Tao. törvény) megfelelően kell eleget tennünk. Mindezt összhangban Az adózás rendjéről, valamint az adóigazgatás rendtartásáról szóló törvénnyel.

Ki lehet társasági adó alany?

Társasági adó alany például:

  • a gazdasági társaságok, különböző formációkban,
  • az alapítványok,
  • de többek között ide sorolhatók, akár a vízi társulások is.

Ha már adózásról beszélünk, érdemes megemlíteni az adókedvezmény vagy adómentesség jogintézményét, mely nevesített előny az adóalany számára. Az ennek érvényesítésére okot adó körülményt annak szükséges bizonyítani, akinek a kedvezmény vagy a mentesség az érdekében áll.

A kapcsolt vállalkozás fogalma

A kapcsolt vállalkozás minden esetben kettő vagy több pólusú jogviszony.

  • a jogviszony egyik pólusán egy adózó áll, a másik pólusán egy olyan személy ahol az adózó többségi befolyása állapítható meg. Elmondható, hogy ebben az esetben nincs jelentősége annak, hogy az említett befolyás közvetve vagy közvetlenül áll fenn.
  • vagy a jogviszony egyik pólusán egy adózó a másikon az, aki az adózóban rendelkezik az előzőekben egyező befolyással.
  • Harmadik eset, ha az előző két esetben szereplő félnél, harmadik személy rendelkezik többségi befolyással.

Ezen pontokat a törvény rendelkezései külföldi vonatkozásban illetve döntő befolyás léte esetére is rendezi.

Mit kell tudni a kapcsolt vállalkozásról

A függetlenség jelentősége

A magyar adójog a kapcsolt vállalkozásokra kiemelt figyelmet fordít. Lényege hogy e-típusú vállalkozások, a vállalkozói tevékenységük során függetlenek legyen egymástól és a piacnak megfelelő díjakat határozzanak meg.

A Tao. törvény a függetlenség hiányát, a közeli hozzátartozók esetén is felveti. Így érdemes megemlíteni a Ptk. által taxatíve felsorolt, közeli hozzátartozó fogalmát, mely felsorolásban megtaláljuk:

  • a házastársat,
  • az egyenesági rokonokat,
  • az örökbefogadottat
  • a mostoha és a nevelt gyermeket,
  • az örökbefogadó szülőt,
  • a mostohaszülőt,
  • a nevelőszülőt
  • és végsősoron a testvért is.

A kapcsolt vállalkozás tipikus példái

Láthatjuk, hogy a törvény igen nagy terjedelemben deklarálja a kapcsolt vállalkozás definícióját, de még így sem mondhatjuk, hogy a vállalkozásunk kapcsolt volta, annak fennállása könnyen megállapítható. A legtöbbször megvalósuló esemény, amikor két vállalat között a befolyás, a ráhatás többségi. Kiemelném, hogy nem szabad összetéveszteni ráhatást a tulajdoni résszel. A vonatkozó törvény a Ptk. pontosan meghatározza a többlet befolyás fogalmát, mely értelmében, akkor állapítható meg, az említett befolyás, ha 50 % -tól több többlettel rendelkezik, egy jogi személy tekintetében.

Minden szempontot figyelembe véve elmondható, hogy kettő vagy több társulat kapcsolt vállalkozásnak minősülésítése komplikált, bonyolult folyamat. De univerzálisan azt mondhatjuk, hogy a kapcsolt vállalkozási összefüggés akkor állapítható meg ha:

  • tulajdon többségben,
  • a szavazattöbbségben,
  • a befolyás gyakorlása többségben van
  • ezen kívül, ha az ügyintézés kollektív.

Megemlíteném, hogy ha a kapcsolt vállalkozás léte megállapítható , a vállalkozások szerződést kötnek, melynek mind írásbeli, mind szóbeli variációja elfogadott. E tekintetben bejelentési köteleztetésünk van az adóhatóság felé. Erre mindösszesen 15 nap áll a rendelkezésére.

Figyelem, változott a törvény!

Cikkemben fontosnak tartom megemlíteni, az ide tartozó törvény utóbbi időben megváltozott rendelkezéseit. Vélhetően Önök is hallottak arról, hogy a tavaly év közepén az Országgyűlés végrehajtotta a módosításokat. Melynek fő célja a szigor volt, hogy a ne tegye lehetővé a színlelt jogviszonyokat Kata adózást választók közelében. Így a Kata forma mellett állók, kétféle kötelezettség alanyai lesznek. Beszélhetünk első sorban a havonta megjelenő adófizetésről, mely összege 25 000, 50 000, vagy 75 000 Ft. Másodsorban, ha az adófizető köteles személy árbevétele túllépi a 12 millió Ft-ot, akkor a 12 millió Ft-ot meghaladó összeg 40 %-a az adófizetési kötelezettség mértéke lesz.

A 2021-es év első napjától új 40 %-os adó megfizetési kötelezettség is lesz a fentieken túlmenően, bizonyos feltételek megléte esetén.

Fontos hogy a két 40 %-os adómérték elhatárolható, e kettő nem ugyanaz. Eme tárgykörben útmutatásként az adózás rendjéről szóló 2017 évi CX. törvény rendelkezéseit hívhatjuk elő.

Az előzőekben tárgyalt hatályos adóteherrel együtt 2021 év első napjától, változik a Kisadózók és az ő üzletfeleiket kötelező, az adatok szolgáltatására vonatkozó előírás.

Legutóbbi bejegyzések

Kaució: alapvető tudnivalók al- és főbérlőknek

Rengeteg magyar él albérletben és találkozott már a kaució fogalmával, sőt ki is fizette azt. Ennek ellenére sokak számára továbbra sem mindig egyértelmű néhány dolog ezzel kapcsolatban. Például, hogy mi az a kaució pontosan, miért fizetjük, vagy mi alapján számítja...