Hazánkban a bevételeinkre, a vagyonra, jövedelemre vonatkozó adózási kötelezettségeinknek az 1996. évi LXXXI. törvény A társasági adóról és osztalékról szóló törvény (a továbbiakban: Tao. törvény) megfelelően kell eleget tennünk. Mindezt összhangban Az adózás rendjéről, valamint az adóigazgatás rendtartásáról szóló törvénnyel.
Ki lehet társasági adó alany?
Társasági adó alany például:
- a gazdasági társaságok, különböző formációkban,
- az alapítványok,
- de többek között ide sorolhatók, akár a vízi társulások is.
Ha már adózásról beszélünk, érdemes megemlíteni az adókedvezmény vagy adómentesség jogintézményét, mely nevesített előny az adóalany számára. Az ennek érvényesítésére okot adó körülményt annak szükséges bizonyítani, akinek a kedvezmény vagy a mentesség az érdekében áll.
A kapcsolt vállalkozás fogalma
A kapcsolt vállalkozás minden esetben kettő vagy több pólusú jogviszony.
- a jogviszony egyik pólusán egy adózó áll, a másik pólusán egy olyan személy ahol az adózó többségi befolyása állapítható meg. Elmondható, hogy ebben az esetben nincs jelentősége annak, hogy az említett befolyás közvetve vagy közvetlenül áll fenn.
- vagy a jogviszony egyik pólusán egy adózó a másikon az, aki az adózóban rendelkezik az előzőekben egyező befolyással.
- Harmadik eset, ha az előző két esetben szereplő félnél, harmadik személy rendelkezik többségi befolyással.
Ezen pontokat a törvény rendelkezései külföldi vonatkozásban illetve döntő befolyás léte esetére is rendezi.
A függetlenség jelentősége
A magyar adójog a kapcsolt vállalkozásokra kiemelt figyelmet fordít. Lényege hogy e-típusú vállalkozások, a vállalkozói tevékenységük során függetlenek legyen egymástól és a piacnak megfelelő díjakat határozzanak meg.
A Tao. törvény a függetlenség hiányát, a közeli hozzátartozók esetén is felveti. Így érdemes megemlíteni a Ptk. által taxatíve felsorolt, közeli hozzátartozó fogalmát, mely felsorolásban megtaláljuk:
- a házastársat,
- az egyenesági rokonokat,
- az örökbefogadottat
- a mostoha és a nevelt gyermeket,
- az örökbefogadó szülőt,
- a mostohaszülőt,
- a nevelőszülőt
- és végsősoron a testvért is.
A kapcsolt vállalkozás tipikus példái
Láthatjuk, hogy a törvény igen nagy terjedelemben deklarálja a kapcsolt vállalkozás definícióját, de még így sem mondhatjuk, hogy a vállalkozásunk kapcsolt volta, annak fennállása könnyen megállapítható. A legtöbbször megvalósuló esemény, amikor két vállalat között a befolyás, a ráhatás többségi. Kiemelném, hogy nem szabad összetéveszteni ráhatást a tulajdoni résszel. A vonatkozó törvény a Ptk. pontosan meghatározza a többlet befolyás fogalmát, mely értelmében, akkor állapítható meg, az említett befolyás, ha 50 % -tól több többlettel rendelkezik, egy jogi személy tekintetében.
Minden szempontot figyelembe véve elmondható, hogy kettő vagy több társulat kapcsolt vállalkozásnak minősülésítése komplikált, bonyolult folyamat. De univerzálisan azt mondhatjuk, hogy a kapcsolt vállalkozási összefüggés akkor állapítható meg ha:
- tulajdon többségben,
- a szavazattöbbségben,
- a befolyás gyakorlása többségben van
- ezen kívül, ha az ügyintézés kollektív.
Megemlíteném, hogy ha a kapcsolt vállalkozás léte megállapítható , a vállalkozások szerződést kötnek, melynek mind írásbeli, mind szóbeli variációja elfogadott. E tekintetben bejelentési köteleztetésünk van az adóhatóság felé. Erre mindösszesen 15 nap áll a rendelkezésére.
Figyelem, változott a törvény!
Cikkemben fontosnak tartom megemlíteni, az ide tartozó törvény utóbbi időben megváltozott rendelkezéseit. Vélhetően Önök is hallottak arról, hogy a tavaly év közepén az Országgyűlés végrehajtotta a módosításokat. Melynek fő célja a szigor volt, hogy a ne tegye lehetővé a színlelt jogviszonyokat Kata adózást választók közelében. Így a Kata forma mellett állók, kétféle kötelezettség alanyai lesznek. Beszélhetünk első sorban a havonta megjelenő adófizetésről, mely összege 25 000, 50 000, vagy 75 000 Ft. Másodsorban, ha az adófizető köteles személy árbevétele túllépi a 12 millió Ft-ot, akkor a 12 millió Ft-ot meghaladó összeg 40 %-a az adófizetési kötelezettség mértéke lesz.
A 2021-es év első napjától új 40 %-os adó megfizetési kötelezettség is lesz a fentieken túlmenően, bizonyos feltételek megléte esetén.
Fontos hogy a két 40 %-os adómérték elhatárolható, e kettő nem ugyanaz. Eme tárgykörben útmutatásként az adózás rendjéről szóló 2017 évi CX. törvény rendelkezéseit hívhatjuk elő.
Az előzőekben tárgyalt hatályos adóteherrel együtt 2021 év első napjától, változik a Kisadózók és az ő üzletfeleiket kötelező, az adatok szolgáltatására vonatkozó előírás.