A munkaügyi per egyik fél számára sem kellemes, miután a vesztesnek végül súlyos összegeket kell majd fizetnie. Ráadásul amíg megszületik az ítélet az ügyben, rengeteg idegeskedést kell elszenvedni mind a munkavállalónak, mind pedig a munkáltatónak. Mindemellett a jog a munkaügyi pereket eltérően kezeli a többi peres eljárástól, miután az ilyen típusú jogsérelmek különlegesnek számítanak.
A munkaügyi per: fontos tudnivalók az eljárásról
A munkaügyi perek a különleges eljárások közé tartoznak amiatt, hogy a munkáltató és a munkavállaló között a per során alá-fölérendeltségi viszony van. Ezt az egyenlőtlen helyzetet igyekszik a jog eltérő szabályozással kompenzálni.
A másik lényeges jellemzője a munkaügyi pereknek, hogy szinte kivétel nélkül heves érzelmek közepette indul. Teljesen mindegy, hogy melyik fél nyújtja be a keresetet, azt általában mindig indulatokkal fűtve teszi. Ezért minden esetben fontos megvizsgálni, hogy valóban történt-e jogsérelem. A keresetlevél az összes per esetében a kiindulópont, amiben a felperes megfogalmazza állításait. Emellett át kell tekinteni a bizonyító jellegű dokumentumokat, úgy, mint a munkaszerződést, a munkaköri leírást és egyéb iratokat. Mindenképp nagy figyelmet kell szentelni ezek vizsgálatakor, mivel egy rosszul megfogalmazott mondat is eldöntheti a munkaügyi per sorsát.
Milyen jogsérelmek esetén kerülhet sor munkaügyi perre?
Amikor bebizonyosodott, hogy jogsérelem történt, és a felek nem tudnak közös nevezőre jutni, akkor kerül sor a munkaügyi perre. Munkaügyi jogviták tárgya lehet:
- a munkaviszony megszüntetése,
- a munkabér,
- a munkához kapcsolódó egyéb juttatások,
- kártérítési igény,
- valamint kollektív szerződés.
Kivételes esetekben a munkaviszonyból származó pénzkövetelésnél lehetőség van a pereskedésen túl máshogy is megegyezniük a feleknek. Amennyiben a munkavállaló fizetési meghagyással szeretné érvényesíteni követelését – és a munkáltató ezt nem vitatja -, úgy az eset hamar lezárható. Ellenkező esetben azonban az eljárásból ugyanúgy munkaügyi per lesz.
(forrás: Freepik.com)
Kik érvényesíthetik munkaügyi per formájában a jogaikat?
2018. január 1-től szigorú szabályokhoz köti a jog, hogy milyen munkavégzési jogviszonyból származó munkaügyi igények érvényesíthetők munkaügyi perrel:
- munkaviszony
- közalkalmazotti szolgálati jogviszony
- szolgálati jogviszony (néhány kivétellel)
- közfoglalkoztatási jogviszony
- szakképzési munkaszerződésből eredő jogviszony
- felsőoktatási törvény szerinti hallgatói munkaszerződésből eredő jogviszony
- sporttörvény alapján kötött munkaszerződéses jogviszony
- szociális és foglalkoztatási szövetkezettel létesített tagi munkavégzési jogviszony
Hogyan indítható el a munkaügyi per?
Minden munkaügyi per menete a keresetlevél bírósághoz történő benyújtásával veszi kezdetét. Ebben a felperes előadja a tényállást, közli, hogy milyen mértékben sérültek a jogai, valamint, hogy milyen bizonyítékokkal rendelkezik állításai alátámasztására.
Végezetül meg kell fogalmazni a kereseti kérelmeket is, amelyek jellemzően az alábbi jogcímekhez kapcsolódnak:
- A munkaviszony jogellenes megszűnése: ilyenkor a munkáltatónak meg kell fizetni a munkaviszony jogellenes megszüntetése miatt keletkezett kárt. Az összeg azonban nem haladhatja meg a munkavállaló egy évi távolléti díjának mértékét. Bizonyos esetekben a munkavállaló jogosult végkielégítésre vagy a munkaviszony helyreállítására is a kártérítésen felül. Fontos, hogy a keresetlevelet az incidenst (pl. felmondást) követő 30 napon belül kell benyújtani.
- A munkabér iránti igény: ebben az esetben a munkabér ki nem fizetett részének a követeléséről van szó. Az igény benyújtására ilyenkor nem 30 nap áll rendelkezésre, hanem 3 év: ennyi ugyanis az elévülési idő, amely alatt per indítható.
Mekkora költségekkel jár a munkaügyi per lefolytatása?
2000 óta a pertárgy értékének a 6%-a a munkaügyi per illetéke, ennek a fejében indítható meg ez eljárás. Amennyiben a pertárgy értékét nem lehet konkrét összegben meghatározni – emellett vita tárgyát képezi a munkaviszony kezdete, fennállása vagy vége -, úgy az egyéves távolléti díj összegének kell venni a 6%-át. Nem szabad végül elfelejteni azt sem, hogy a vesztes félnek kell utóbb fizetnie a nyertes oldal költségeit is.
Bár munkaügyi per önállóan is elindítható, mindenképp érdemes az ügyben szakértő ügyvédet is választani. Ügyvédi képviselettel ugyanis sokkal jobban eligazodhatunk a törvényi szabályozások útvesztőjében. Ráadásul jóval nagyobb eséllyel kerülhetünk ki győztesen egy munkaügyi perből, amivel becsületünket és anyagi biztonságunkat is megvédhetjük.
Hasznos volt az Ön számára bejegyzésünk? Akkor talán szívesen tájékozódna arról is, hogyan zajlik a válás menete!