Sokan álmodnak arról, hogy egyszer elindíthatják saját vállalkozásukat, legyen az egy
kisebb virágbolt, vagy egy egész régiót ellátó klíma szerelési cég. Amikor azonban belevágnak, felmerül a kérdés: hogyan is kezdjenek hozzá? A jog bonyolult útvesztőjében könnyű eltévedni, ha az ember valamilyen gazdasági társaság alapításán gondolkodik.
Ezért aki úgy dönt, hogy belevág, mindenképp konzultáljon szakemberrel. Cikkünkben összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat, amelyeket érdemes tudni a témával kapcsolatban.
Mi a gazdasági társaság fogalma?
A gazdasági társaságokra a Ptk. vonatkozásai az irányadók. Ennek megfelelően négy típusú
gazdasági társaságról beszélhetünk: közkereseti társaság, betéti társaság, korlátolt felelősségű társaság, részvénytársaság. Ez utóbbi tovább bontható nyilvánosan működő részvénytársaságra és zártkörűen működő részvénytársaságra. Fontos kiemelni, bármely társasági formát választjuk, a társaságban a többi taggal kötelesek vagyunk együttműködni, hogy az általunk létrehozott vállalkozás elérhesse kitűzött céljait.
Ki lehet a gazdasági társaság tagja?
Tagként mind kiskorú, mind nagykorú személy felléphet. Azonban törvényi kikötés, hogy kiskorú nem lehet a gazdasági társaság korlátlanul felelős tagja, míg, nagykorú természetes személy igen. Érdekesség, hogy különböző társasági formáknál a tagok elnevezése is különböző lehet (részvénytársaság esetében például a tagok részvényesekként említhetők).
A tagokat egy gazdasági társasághoz csatlakozás után védi a societas leonina tilalma: ez kimondja, hogy minden olyan megállapodás semmisnek minősül, amely valamely tagnak a nyereségből – vagy adott esetben a veszteségből – való kizárására mutat. További védelmet nyújt a tagok irányába a tagok egyenlőségének elve, amely a jogalanyokat minden tekintetben megilleti.
Fontos kelléke a társasági szerződésnek, hogy a társaság tagjai abban név szerint meghatározottak legyenek. Amennyiben az adott tag természetes személy, nevének meghatározása mellett a lakóhelyét, valamint az anyja nevét is fel kell tüntetni. Ha a tag jogi személy, akkor meg kell jelölni a cégnevet, a cégjegyzékszámot, illetve a székhely pontos címét is.
A gazdasági társaság neve
Egy társaságnál kiemelten fontos a társaság nevének meghatározása, vagyis a cégnév. A
társaság ugyanis ezen név alatt lesz önálló jogalany, így már jogok és kötelezettségek alanya lehet. Itt két fontos elv is érvényesül:
- az egyik a cégvalódiság, melynek a cég legalapvetőbb tevékenységét, a cégformáját is hűen tükröznie kell,
- a másik fontos elv a cég kizárólagosság elve – ennek lényege a névbeli különbség a
Magyarországon bejegyzett más cégek vonatkozásában.
Érdekesség a név meghatározásánál, hogy 60 napig akár foglalhatjuk is az általunk
kiválasztott nevet. Ilyenkor a cégbíróság 24 órán belüli vizsgálatot folytat le, hogy az
említett választott név, fellelhető-e a közhiteles nyilvántartásban.
A cégnév alkalmazása
A cégnév alkalmazása különböző formában valósul meg. Megkülönböztethetjük a teljes cégnév használatot: vezérszó + társasági forma, esetleg a fő tevékenység jelölése. A vezérszó cégnevünk meghatározó eleme lesz és első helyen szerepel majd – lehet magyar szó, íródhat idegen nyelven, lehet rövidített név vagy akár egy fantáziaszó is, de akár a történelem egyik kiemelkedő alakjának neve is (ezen esetben a Magyar Tudományos Akadémia hozzájárulása is szükséges). A vezérnév kiválasztásánál a korlát, hogy az ne görög, arab stb. néven szerepeljen.
A társasági forma szerinti meghatározása lehet közkereseti társaság, betéti társaság, korlátolt felelősségű társaság, vagy részvénytársaság. A fő tevékenység megválasztásakor akár több tevékenységet is választhatunk. A cégnévben azonban a leginkább jellemző főtevékenység fog szerepelni. A cégnév egy másik formája a rövidített cégnév, ami a vezérszóból és a társasági formából tevődik össze. Végezetül beszélhetünk a toldattal használd cég névről. Ilyen toldat:
- b. a. – bejegyzés alatt,
- cs. a. – csődeljárás alatt,
- f. a. – felszámolás alatt,
- v. a. – végelszámolás alatt.
Miért fontos a kívánt cég székhelyének meghatározása?
A cég székhelyének meghatározása szintén a kötelező bejegyzés alapja. Így határozható meg ugyanis, hogy melyik cégbíróság rendelkezik illetékességgel, illetve az adóhatóság illetékessége is így állapítható meg. A székhelyen kötelező kihelyezni cégtáblát, a székhely alapjául szolgáló ingatlannak pedig rendelkeznie kell a cég használatára jogosító jogcímmel. Ilyen jogcím a tulajdonjog vagy akár a bérlő jogállása is.
A székhelyről elmondható, hogy ez a cég hivatalosan bejegyzett irodája, a bejegyzett iroda a cég levelezési címe. Ettől eltérő a központi ügyintézés helye, ahol a döntések születnek – ez egyébként szintén központi, elengedhetetlen eleme a létesítő okiratnak (a fióktelep vagy a telephely megjelölése azonban nem). A telephely a társaságnak a bejegyzett székhelyétől különböző helyen, de a székhellyel azonos településen van. A fióktelep a székhelytől eltérő településen kerülhet kialakításra.
Mi a helyzet a társaság vagyonával?
A társaság vagyonáról mindenképp érdemes rendelkezni. Mivel a gazdasági társaság létesítő okiratának szükséges eleme a jegyzett tőke meghatározása is, így elmondható, hogy az alapításkor minden egyes tag vagyoni hozzájárulása elengedhetetlen. Azonban nem követelmény, hogy a tagok vagyoni hozzájárulása egyenlő mértékű legyen. A hozzájárulás magyar forintban dokumentált, de szintén jellemző, hogy az összeg hányadok szerint kerül meghatározásra. A hozzájárulás nem kérhető vissza annak kifizetését követően. A jegyzett tőke törvény által meghatározott minimuma:
- korlátolt felelősségű társaság esetén 3 millió Ft,
- nyilvánosan működő részvénytársaság esetén 20 millió Ft,
- zártkörűen működő részvénytársaság esetén pedig 5 millió Ft.
Ezek alapján megállapítható, hogy az induló vagyonnál a jegyzett tőke és a tagok által szolgáltatott hozzájárulás egy és ugyanaz. A vagyoni hozzájárulás lehet pénzbeli és nem pénzbeli. A nem pénzbeli hozzájárulás az apport – ez lehet dolog, vagyoni értékű jog, vagy elismert követelés is.
Az említetteken kívül még számos jogi kellék is fellelhető. A vonatkozó törvények minden lényeges elemet és lépést tartalmaznak, így a cégalapítás már nem is tűnik annyira bonyolult folyamatnak. Ettől függetlenül még ilyenkor is érdemes szakemberre bízni egy gazdasági társaság alapítását.