Az e-kereskedelem jogi oldala 2026-ban: erre figyelj, ha webshopod van

szept 9, 2021 | Cégügyek

Egy magyar webshopnak 2026-ban legalább hat jogi elemre van szüksége: impresszumra (Ekertv. 4. §), fogyasztói ÁSZF-re, adatkezelési tájékoztatóra, szabályos cookie-kezelésre, 2026. június 19-től működő elállási funkcióra („elállás a szerződéstől” gomb), és rendezett háttérszerződésekre a beszállítókkal, futárral, raktárral. Ha ezek közül bármelyik hiányzik, fogyasztóvédelmi vagy NAIH-eljárás és bírság a kockázat.

Az online értékesítés ugyanazokra a szabályokra épül, mint a bolti, csak van néhány „online-only” kötelezettség, amit a legtöbb webshop-tulajdonos alábecsül. A jó hír: ezek egyszer rendesen beállítva évekig működnek. A rossz: a 2026-os változások miatt sok tavaly még rendben lévő webshop most már nem az.

Milyen adatokat kell kötelezően közzétenned a webshopon?

Az elektronikus kereskedelemről szóló törvény (2001. évi CVIII. törvény, Ekertv.) 4. §-a szerint a webshopon folyamatosan és könnyen hozzáférhetően közzé kell tenned legalább:

  • a cég nevét, székhelyét, elérhetőségét, különösen egy rendszeresen használt e-mail-címet,
  • a cégjegyzékszámot (vagy más nyilvántartási számot) és a nyilvántartó bíróságot vagy hatóságot, áfaalanynál az adószámot,
  • engedélyköteles tevékenységnél az engedély adatait, szabályozott szakmánál a kamarai tagságot,
  • a tárhelyszolgáltató adatait.

Ezt nevezi a gyakorlat „impresszumnak”. Tipikus hiba, hogy hiányzik a tárhelyszolgáltató, vagy az e-mail-cím egy soha nem olvasott info@ fiók.

Mit kell tudnia a webshopod ÁSZF-ének?

Az ÁSZF az a dokumentum, ami a vásárlókkal kötött minden szerződésed tartalmát adja. Az Ekertv. 5. §-a szerint úgy kell elérhetővé tenned, hogy a vásárló el tudja menteni és később elő tudja hívni. A megrendelés elküldése előtt tájékoztatnod kell a szerződéskötés technikai lépéseiről, arról, hogy a szerződést iktatod-e, hogyan lehet javítani a hibás adatbevitelt, és milyen nyelven köthető a szerződés.

Két szabály, amit sokan nem ismernek:

  1. Javítási lehetőség: ha a vásárló a rendelés elküldése előtt nem tudja javítani az adatbeviteli hibákat, a megrendelése nem minősül szerződéses nyilatkozatnak (Ekertv. 6. § (1)).
  2. 48 órás visszaigazolás: a rendelést haladéktalanul, elektronikusan vissza kell igazolnod. Ha a visszaigazolás legkésőbb 48 órán belül nem érkezik meg, a vásárló mentesül az ajánlati kötöttség alól (Ekertv. 6. § (2)).

Ha az ÁSZF-ed a jogszabályoktól vagy a szokásos szerződési gyakorlattól lényegesen eltérő kikötést tartalmaz (például szigorúbb visszaküldési feltételt üzleti vevőknél), arról külön tájékoztatnod kell a vásárlót, és a kikötést kifejezetten el kell fogadtatnod (Ptk. 6:78. § (2)–(3)). Fogyasztóval szemben a jogszabálynál hátrányosabb kikötés egyszerűen semmis, akárhogy fogadtatod el.

Mi az elállási gomb, és 2026-tól tényleg kötelező?

Igen. A 14 napos, indokolás nélküli elállási jog nem változott, de 2026. június 19-től ((EU) 2023/2673 irányelv) az elállást a webshop felületén egy külön elállási funkcióval is lehetővé kell tenni (45/2014. (II. 26.) Korm. rendelet 22. § (1a)–(1c)):

  • a funkciót az „elállás a szerződéstől” felirattal (vagy ezzel egyértelműen egyező szöveggel) kell elérhetővé tenni az elállási határidő alatt végig,
  • a vásárló egy online nyilatkozatban megadja a nevét, a szerződés azonosító adatait, és az „elállás megerősítése” feliratú funkcióval küldi el,
  • te indokolatlan késedelem nélkül, tartós adathordozón (jellemzően automatikus e-mailben) átvételi elismervényt küldesz.

Nem elég tehát, ha az ÁSZF-ben ott a nyilatkozatminta és egy e-mail-cím. A „Mégsem” vagy a „Visszaküldés” felirat sem megfelelő. Ha a vásárlót egyáltalán nem tájékoztatod az elállási jogáról, az elállási idő 12 hónappal meghosszabbodik (45/2014. Korm. r. 21. § (1)).

Milyen fogyasztóvédelmi kötelezettségek terhelnek még?

  • Panaszkezelés: az írásbeli panaszt 30 napon belül érdemben, írásban kell megválaszolnod, az elutasítást indokolni kell (Fgytv. 17/A. § (6)). A panaszt és a választ 3 évig meg kell őrizned (17/A. § (7)).
  • Békéltető testület: az ÁSZF-ben és a panaszra adott elutasító válaszban meg kell adnod, melyik békéltető testülethez fordulhat a vásárló. Illetékes a vásárló lakóhelye szerinti testület (Fgytv. 18. §), ezért a gyakorlatban az összes megyei testület elérhetőségét vagy egy összesítő linket érdemes megadni, nem csak a saját székhelyed szerintit.
  • Az ODR-link kivezetése: az uniós online vitarendezési platform megszűnt (az (EU) 2024/3228 rendelet alapján 2025. március 20. óta nem fogad panaszt). Ha a régi ÁSZF-edben még szerepel az ec.europa.eu/odr link és a hozzá tartozó szöveg, vedd ki, mert ma már félrevezető.
  • Kellékszavatosság, termékszavatosság, jótállás: ezeket a vásárlás előtt érthetően be kell mutatnod, nem elég a jogszabályra hivatkozni.

Mit kell tudnod az adatvédelemről és a cookie-król?

Minden webshop személyes adatot kezel: név, cím, telefonszám, e-mail, rendelési előzmény. Ehhez kell egy adatkezelési tájékoztató, ami minden adatkezelési célhoz (rendelés teljesítése, számlázás, hírlevél, remarketing) megadja a jogalapot, a megőrzési időt és az adatfeldolgozókat (tárhely, futár, hírlevélküldő, analitika). Bővebben lásd a GDPR-jogalapokról szóló cikkünket.

A cookie-k logikája röviden: a működéshez feltétlenül szükséges sütikhez (kosár, bejelentkezés) nem kell hozzájárulás, a statisztikai és marketing sütikhez (Google Analytics, Meta pixel) viszont előzetes, aktív hozzájárulás kell (Eht. 155. § (4) és GDPR). A három leggyakoribb hiba: a sütik már az oldal betöltésekor elindulnak, csak „Elfogadom” gomb van, vagy az elutasítás el van rejtve egy szürke linkben.

Milyen háttérszerződések kellenek egy webshophoz?

A webshop nem csak a vásárlóval szerződik. Tipikusan szükséged van:

  • viszonteladói vagy forgalmazói szerződésre a beszállítóval, amelyben a díj, az árrés, a készletkockázat és a visszáru rendezése a lényeg,
  • megbízási szerződésre a külsős szolgáltatókkal (marketing, fejlesztés, ügyfélszolgálat); a megbízott a szakszerűtlen vagy jogszabályba ütköző utasítást megtagadhatja, erre érdemes előre felkészülni,
  • raktárbérleti vagy logisztikai szerződésre, amelyben rögzítve van, ki fizeti a javításokat, ki felel a tárolt árukért és milyen biztosítás van,
  • adatfeldolgozói szerződésre (DPA) minden szolgáltatóval, aki a vásárlók adataihoz hozzáfér (futár, hírlevélküldő, könyvelő, tárhely),
  • munkaszerződésekre, alvállalkozói szerződésekre, és ha kell, biztosítéki megállapodásokra.

Weboldal-jogi csekklista 2026: rendben van a te oldalad?

Az alábbi pontokat 1 600 magyar céges weboldal átvizsgálása alapján állítottuk össze: ezek a leggyakoribb hiányosságok. Minden pontnál röviden leírjuk, mit ír elő a jogszabály, és hogyan javítható. Ha egy kérdésre nem tudsz magabiztosan igennel válaszolni, érdemes ránézni a saját oldaladra.

Elállás és visszatérítés

Ugye van már elállási gomb a webshopodon?

2026. június 19. óta minden webshopban kell egy online elállási funkció: egy „elállás a szerződéstől” feliratú gomb, egy rövid online nyilatkozat, és az „elállás megerősítése” gomb, amire automatikus visszaigazolás jár tartós adathordozón, jellemzően e-mailben (45/2014. Korm. rendelet 22. § (1a)–(1c)). A funkciónak az elállási idő alatt végig, jól láthatóan elérhetőnek kell lennie. Egy e-mail-cím és a nyilatkozatminta az ÁSZF-ben ma már nem elég.

Ugye nem 8 munkanapos elállás szerepel az ÁSZF-edben?

A 8 munkanapos elállást a 2014 óta hatályon kívül lévő 17/1999. Korm. rendelet írta elő. Ma a fogyasztó 14 napon belül, indokolás nélkül állhat el; árunál ez az átvételtől, szolgáltatásnál a szerződéskötéstől számít (45/2014. Korm. rendelet 20. §). Ha az ÁSZF-ed még 8 munkanapot ír, az egyrészt elavult, másrészt a fogyasztót félrevezeti a jogairól.

Ugye nem köti az ÁSZF-ed az elállást bontatlan csomagoláshoz?

Az elállást általános jelleggel nem lehet a csomagolás bontatlanságához kötni. Kivétel csak a zárt csomagolású, egészségvédelmi vagy higiéniai okból felbontás után vissza nem küldhető áru, illetve a felbontott lezárt csomagolású hang-, képfelvétel és szoftver (45/2014. Korm. rendelet 29. § (1) e) és i) pont). A vásárló a termék kipróbálásához szükséges mértékben kibonthatja és megnézheti az árut; ha ennél tovább használja, az értékcsökkenésért felelhet.

Ugye benne van az ÁSZF-edben az elállási nyilatkozat-minta?

A vásárlót a szerződéskötés előtt tájékoztatni kell az elállási nyilatkozat mintájáról is (45/2014. Korm. rendelet 11. § (1) i) pont és 2. melléklet). A minta az elállási gomb mellett is kötelező marad: a vásárló választhatja, hogy a gombbal, a mintával vagy más egyértelmű nyilatkozattal áll el.

Szavatosság, jótállás, kárveszély

Ugye nem a régi, 6 hónapos kellékszavatossági vélelem szerepel az ÁSZF-edben?

Fogyasztónak eladott árunál 2022 óta 1 év a vélelem: ha a hiba a teljesítéstől számított egy éven belül jelentkezik, azt kell vélelmezni, hogy már az átadáskor megvolt (373/2021. (VI. 30.) Korm. rendelet 11. § (1)). A régi ÁSZF-ekben szereplő 6 hónap ma már téves tájékoztatás. A kellékszavatossági igény elévülése továbbra is 2 év (Ptk. 6:163. §).

Ugye benne van az ÁSZF-edben a termékszavatossági tájékoztató?

A termékszavatosság alapján a vásárló a gyártótól kérhet kijavítást vagy cserét, a forgalomba hozataltól számított 2 évig (Ptk. 6:168–6:170. §). A webshopnak erről a kellékszavatossággal és a jótállással együtt, érthetően tájékoztatnia kell; a 45/2014. Korm. rendelet 3. melléklete ehhez mintatájékoztatót is ad.

Ugye nem a régi, 1 éves jótállási sáv szerepel az ÁSZF-edben?

A kötelező jótállás ma két sávos: 10 000 és 250 000 forint között 2 év, 250 000 forint felett 3 év (151/2003. (IX. 22.) Korm. rendelet 2. § (1)). A régi, 100 000 forintig 1 éves sáv már nincs a hatályos szövegben, ezért ha az ÁSZF-ed még erre hivatkozik, a vásárlónak kevesebbet ígér, mint amennyi jár neki.

Ugye nem zárja ki az ÁSZF-ed a felelősséget a szállítás közbeni sérülésekért?

Ha te gondoskodsz a kiszállításról, a kárveszély csak akkor száll át a vásárlóra, amikor az árut ténylegesen átvette (Ptk. 6:219. §). Addig a szállítás közben megsérült termékért te felelsz a vásárló felé; a futárral szembeni igényedet neked kell érvényesítened. A „szállítási sérülésért nem vállalunk felelősséget” kikötés fogyasztóval szemben érvénytelen.

Az ÁSZF többi kötelező eleme

Ugye van ÁSZF a webshopodon?

Ha online értékesítesz fogyasztóknak, a szerződéskötés előtt részletes tájékoztatást kell adnod (45/2014. Korm. rendelet 11. §, Ekertv. 5–6. §). Ennek a legpraktikusabb, és a gyakorlatban egyetlen működő formája a letölthető, elmenthető ÁSZF.

Ugye leírja az ÁSZF-ed a rendelés technikai lépéseit, és azt, hogy iktatod-e a szerződést?

A megrendelés előtt tájékoztatnod kell a vásárlót a szerződéskötés technikai lépéseiről, arról, hogy a szerződést iktatod-e és később hozzáférhető-e, az adatbeviteli hibák javításának módjáról és a szerződés nyelvéről (Ekertv. 5. § (2)). A rendelést haladéktalanul, elektronikusan vissza is kell igazolnod (Ekertv. 6. §).

Ugye megnevezi az ÁSZF-ed a békéltető testületet?

A vásárlót tájékoztatni kell arról, hogy vitás ügyben békéltető testülethez fordulhat, a testület elérhetőségével együtt (Fgytv. 17/A. § (5)). Illetékes a vásárló lakóhelye szerinti testület (Fgytv. 18. §), ezért érdemes az összes megyei testület elérhetőségét megadni.

Ugye leírja az ÁSZF-ed, hogyan kezeled a panaszokat?

Az írásbeli panaszt 30 napon belül érdemben, írásban kell megválaszolni, a szóbeli panaszról jegyzőkönyvet kell felvenni, a panaszt és a választ pedig 3 évig meg kell őrizni (Fgytv. 17/A. §). Az ÁSZF-ben érdemes leírni, hol és hogyan lehet panaszt tenni.

Ugye már nincs benne az ÁSZF-edben az uniós online vitarendezési (ODR) platform linkje?

Az uniós online vitarendezési platform megszűnt: 2025. március 20. óta nem fogad panaszt, és 2025. július 20-án végleg leállt ((EU) 2024/3228 rendelet). A régi ÁSZF-ekben szereplő ec.europa.eu/odr link és a hozzá tartozó szöveg ma már félrevezető, ki kell venni. A békéltető testületi tájékoztatás viszont kötelező marad.

Ugye nem hivatkozik az ÁSZF-ed hatályon kívüli jogszabályra?

Gyakori, hogy egy ÁSZF még a 17/1999. Korm. rendeletre (távollevők közötti szerződés), a 49/2003. GKM rendeletre (szavatossági igények) vagy a régi, 1959-es Ptk.-ra hivatkozik. Helyettük ma a 45/2014. Korm. rendelet, a 19/2014. NGM rendelet és a 2013. évi V. törvény (Ptk.) alkalmazandó. Az elavult hivatkozás jellemzően azt is jelzi, hogy a tartalom sem követte a változásokat.

Kötelező adatok a weboldalon

Ugye szerepel az oldaladon a cégjegyzékszámod?

A weboldalon folyamatosan és könnyen elérhetően közzé kell tenni a cég nevét, székhelyét, e-mail-címét, cégjegyzékszámát (vagy más nyilvántartási számát) és a nyilvántartó bíróságot, áfaalanynál az adószámot is (Ekertv. 4. § (1)). Ezt az adatkört szokás impresszumnak hívni.

Ugye szerepelnek az oldaladon a tárhelyszolgáltató adatai?

A tárhelyszolgáltató nevét, címét és e-mail-címét is közzé kell tenni (Ekertv. 4. § (1) h) pont). Ez a leggyakrabban kifelejtett impresszumadat, pedig egy sor az oldal alján.

Adatvédelem és sütik

Ugye van az oldaladon adatkezelési tájékoztató?

Ha az oldalon bármilyen személyes adatot gyűjtesz (kapcsolatfelvételi űrlap, hírlevél, rendelés, mérőkódok), az érintetteket az adatgyűjtéskor tájékoztatni kell az adatkezelés céljáról, jogalapjáról, a címzettekről, a megőrzési időről és a jogaikról (GDPR 13. cikk). Ennek szokásos formája az adatkezelési tájékoztató.

Ugye már a GDPR-ra épül az adatkezelési tájékoztatód?

A 2018 előtt készült tájékoztatók még a régi szabályokra épültek, és hiányzik belőlük a GDPR által megkövetelt tartalom (GDPR 13–14. cikk). Ha a tájékoztatód még az 1992-es adatvédelmi törvényre vagy az „adatvédelmi biztosra” hivatkozik, biztosan elavult: ma a GDPR és az információs önrendelkezési jogról szóló 2011. évi CXII. törvény (Infotv.) az irányadó, a felügyeleti hatóság pedig a NAIH.

Ugye minden adatkezelésnél szerepel a jogalap a tájékoztatódban?

Minden adatkezelési célhoz meg kell adni a jogalapot: hozzájárulás, szerződés teljesítése, jogi kötelezettség vagy jogos érdek (GDPR 13. cikk (1) c) pont, 6. cikk). Jogos érdeknél azt is meg kell nevezni, mi ez az érdek. Bővebben a jogalapokról szóló cikkünkben.

Ugye leírja az adatkezelési tájékoztatód, hogy a NAIH-hoz lehet panaszt tenni?

Az érintettet tájékoztatni kell arról, hogy panaszt tehet a felügyeleti hatóságnál (GDPR 13. cikk (2) d) pont). Magyarországon ez a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH); a tájékoztatóban érdemes megadni az elérhetőségét.

Ugye hozzájárulást kérsz, mielőtt elindul a Google Analytics vagy a Facebook pixel?

A látogató eszközén adatot tárolni vagy onnan adatot kiolvasni csak világos tájékoztatás után adott hozzájárulással lehet (Eht. 155. § (4)). A működéshez szükséges sütikhez ez nem kell, a statisztikai és marketing célúakhoz (Google Analytics, Meta pixel, TikTok pixel, Hotjar) viszont igen. Az előre bejelölt négyzet nem hozzájárulás (GDPR 4. cikk 11. pont). A NAIH a hibás süti-hozzájárulás miatt bírságolt is (NAIH-3195/2022).

Ugye a mérőkódok tényleg csak az elfogadás után indulnak el, nem már a sütisáv megjelenésekor?

Sok oldalon van sütisáv, de a Google Analytics vagy a Facebook pixel ettől függetlenül már az oldal betöltésekor elindul. Így a sütisáv csak dísz. A mérőkódokat úgy kell beállítani, hogy a hozzájárulásig ne fussanak: a hozzájárulás-kezelő blokkolja őket, vagy a Google Consent Mode alapértelmezésben tiltott állapotban indul.

Ugye megemlíti az adatkezelési tájékoztatód a használt mérőeszközöket?

Ha az oldalad Google Analyticset, Facebook pixelt vagy más külső mérőeszközt használ, a tájékoztatóban szerepelnie kell, hogy ezek a szolgáltatók címzettként hozzáférnek az adatokhoz, és ha az adat az EU-n kívülre kerül, azt is (GDPR 13. cikk (1) e)–f) pont). Gyakori hiba, hogy a tájékoztató évek óta nem változott, közben új eszközök kerültek az oldalra.

Ugye a beágyazott YouTube-videók és Google-térképek is csak hozzájárulás után töltődnek be?

A beágyazott YouTube-videó vagy Google-térkép már betöltéskor sütiket helyezhet el és adatot küldhet a szolgáltatónak. Megoldás a „kétkattintásos” beágyazás (előbb egy előnézeti kép, a lejátszás csak hozzájárulás után), vagy YouTube-nál a youtube-nocookie.com domain használata.

Ugye titkosított (https) kapcsolaton érhető el a weboldalad?

A GDPR a kockázattal arányos biztonsági intézkedéseket ír elő, köztük adott esetben a titkosítást (GDPR 32. cikk (1) a) pont). Ha az oldaladon űrlap van, a titkosítatlan (http) kapcsolat nehezen védhető. Az SSL-tanúsítvány a legtöbb tárhelyen ingyenes.

Akadálymentesség és MI

Ugye akadálymentes a webshopod?

2025. június 28. óta a fogyasztóknak szóló webshopoknak meg kell felelniük az akadálymentességi követelményeknek: a webshop legyen érzékelhető, kezelhető, érthető és stabil, például képernyőolvasóval, csak billentyűzettel vagy nagyítva is végig lehessen vásárolni (2022. évi XVII. törvény, Aktv. 1. § (2) f) pont, 3. §, 1. melléklet). Kivétel a mikrovállalkozás: 10 főnél kevesebb foglalkoztatott és legfeljebb 2 millió euró árbevétel vagy mérlegfőösszeg (Aktv. 3. § (3)). A felügyeletet a fogyasztóvédelmi hatóság látja el.

Ugye szerepel az ÁSZF-edben vagy egy külön nyilatkozatban, hogyan felel meg a webshopod az akadálymentességi követelményeknek?

Az akadálymentességi kötelezettség alá eső webshopnak az ÁSZF-ben vagy azzal egyenértékű dokumentumban le kell írnia, hogyan teljesíti a követelményeket, és ezt a tájékoztatást is akadálymentesen kell közzétennie (Aktv. 6. § (1), 3. melléklet). Ez a mikrovállalkozásokra nem vonatkozik.

Ugye ha a weboldalad csevegőjében már MI is válaszol, az első üzenet jelzi ezt a látogatónak?

Az MI-rendelet szerint 2026. augusztus 2. óta a látogatónak legkésőbb az első interakciónál tudnia kell, hogy mesterséges intelligenciával beszél, kivéve, ha ez nyilvánvaló ((EU) 2024/1689 rendelet 50. cikk (1) és (5) bekezdés). Ez elsősorban a chatbot szolgáltatójának kötelezettsége. Ha egy kész csevegőt építettél be az oldaladba, érdemes ellenőrizni, hogy jelzi-e ezt, és a szolgáltatói szerződésben vállalta-e.


Nem vagy biztos benne, hogy a te oldalad rendben van? Nézzük meg ingyen → Az automatánk végignézi az oldaladat ezekre a pontokra, és 1 munkanapon belül megkapod az eredményt.

A gyakorlatban…

A gyakorlatban a webshopok jogi dokumentumai ritkán „rosszak”, sokkal inkább elavultak. Valaki 2019-ben letöltött vagy összerakott egy ÁSZF-et, azóta a webshop motorja, a fizetési mód, a futár, a hírlevélküldő és a remarketing-eszközök is lecserélődtek, a dokumentumok viszont nem. Így az adatkezelési tájékoztatóban olyan adatfeldolgozó szerepel, akit már nem használnak, az új pedig hiányzik; az ÁSZF-ben pedig ott az ODR-link, de nincs elállási gomb.

A másik tipikus helyzet, hogy a webshop a fogyasztói és az üzleti (B2B) vevőket egyetlen ÁSZF-fel kezeli. Ez működhet, de akkor a dokumentumnak világosan el kell választania a két kört, mert a fogyasztót védő szabályoktól nem lehet eltérni, B2B-ben viszont sok minden szabadon alakítható.

Gyakori kérdések az e-kereskedelem jogi oldaláról

Kell-e ÁSZF egy kis webshopnak is?

Igen. A méret nem számít: ha online értékesítesz, az Ekertv. és a fogyasztóvédelmi szabályok szerinti tájékoztatást minden esetben meg kell adnod, ennek a legpraktikusabb formája az ÁSZF.

Mi az az elállási gomb, és honnan tudom, hogy jó-e az enyém?

A 45/2014. Korm. rendelet 22. § (1a)–(1c) szerinti online funkció: „elállás a szerződéstől” felirattal érhető el, „elállás megerősítése” felirattal küldhető el, és automatikus visszaigazolás jár rá tartós adathordozón.

Mennyi időm van egy vásárlói panaszra válaszolni?

Írásbeli panasznál 30 nap (Fgytv. 17/A. § (6)), és a választ indokolni kell, ha elutasítod.

Ki kell venni az ODR-linket az ÁSZF-ből?

Igen. Az uniós online vitarendezési platform megszűnt, a hivatkozás ma már félrevezető. A békéltető testületi tájékoztatás viszont továbbra is kötelező.

Elég, ha letöltök egy ingyenes ÁSZF-mintát?

Kiindulásnak jó lehet, de a minta nem ismeri a te termékeidet, a fizetési és szállítási módjaidat, az adatfeldolgozóidat és a kivételes eseteidet (például egyedi gyártás, digitális tartalom). A hibás ÁSZF rosszabb lehet, mint a hiányzó, mert hamis biztonságérzetet ad.

Milyen gyakran kell frissíteni a webshop jogi dokumentumait?

Minden jogszabályváltozáskor és minden új eszköz bevezetésekor (új futár, fizetési mód, hírlevélküldő, analitika). Évente egyszer érdemes átnézetni akkor is, ha szerinted semmi nem változott.


Webshopot indítasz, vagy rég nem nézted át a jogi oldalát? ÁSZF-csomagjaink: Alap 99 000 Ft + áfa (csak ÁSZF), Standard 149 000 Ft + áfa (ÁSZF + adatkezelési tájékoztató), Teljes 184 000 Ft + áfa (ÁSZF + GDPR + cookie + impresszum + 1 év frissítés), meglévő dokumentumok felülvizsgálata 39 000 Ft + áfa. Részletek az ÁSZF-készítés oldalon, az ingyenes ÁSZF Kisokosban pedig magad is végigellenőrizheted a webshopod. Adatvédelmi kérdésekben lásd az adatvédelmi szolgáltatásunkat. Elérsz a +36 42 790 103 számon vagy a titkarsag@drbodo.hu címen.

Dr. Bodó Gergely ügyvéd, közgazdász, okleveles adószakértő · Nyíregyháza, Debrecen · Frissítve: 2026. november

Kérdésed van? Írd meg röviden!

Írd le pár mondatban, miben segíthetek, és 1 munkanapon belül jelentkezem.

Legutóbbi bejegyzések

Vitás válás: mi történik, ha nincs megegyezés?

Ha nincs megegyezés, a bíróság akkor bontja fel a házasságot, ha az teljesen és helyrehozhatatlanul megromlott (Ptk. 4:21. § (1)). Ilyenkor a gyermek elhelyezéséről, a kapcsolattartásról és a gyermektartásról a bíróság dönt, kérelem nélkül is (Pp. 459. § (1)). A...

Szóvédjegy vagy ábrás védjegy? Melyiket válaszd

Ha csak egyet választasz, általában a szóvédjegy a jobb: a nevet bármilyen betűtípusban, színben és formában védi. Az ábrás védjegy a konkrét grafikai megjelenést védi, ezért egy logócserénél gyengülhet. Erős, hosszú távú márkánál mindkettő indokolt, de az két külön...