A versenytilalmi megállapodás tudnivalói (2026)

márc 31, 2021 | Cégügyek

Versenytilalmi megállapodással a munkavállaló vállalja, hogy a munkaviszonya megszűnése után legfeljebb két évig nem tesz olyat, ami a volt munkáltatója jogos gazdasági érdekét sérti – például nem dolgozik versenytársnál. Cserébe a munkáltató ellenértéket fizet, amely nem lehet kevesebb, mint az azonos időszakra járó alapbér egyharmada (Mt. 228. §).

Mire való a versenytilalmi megállapodás?

Arra, hogy a munkavállaló ne vigye magával – egyik napról a másikra – a cég ügyfeleit, árazását, know-how-ját egy versenytárshoz, vagy egy saját, konkurens vállalkozásba. Ott van igazán értelme, ahol az eredmény a szakértelmen és a személyes kapcsolatokon múlik: kereskedelem, értékesítés, IT, marketing, kutatás-fejlesztés, tanácsadás, egyes szolgáltatások.

Nem minden munkavállalóval érdemes megkötni. A versenytilalom pénzbe kerül, ezért a kulcsemberekre – akik ügyfélkapcsolatot, üzleti titkot, egyedi tudást visznek – érdemes szűkíteni.

Mi a helyzet a munkaviszony alatt?

A munkaviszony fennállása alatt nincs szükség külön megállapodásra. Az Mt. 8. § (1) bekezdése szerint a munkavállaló a munkaviszony alatt nem tanúsíthat olyan magatartást, amellyel a munkáltatója jogos gazdasági érdekeit veszélyeztetné. Ez ellenérték nélkül is kötelező. A versenytilalmi megállapodás a munkaviszony megszűnése utáni időszakra szól.

Meddig tarthat a versenytilalom?

Legfeljebb két évig a munkaviszony megszűnését követően (Mt. 228. § (1)). Rövidebb időre is köthető – sőt, sokszor ésszerűbb: egy gyorsan változó piacon fél vagy egy év is elég lehet, és olcsóbb. Két évnél hosszabb tilalom munkavállalóval nem köthető ki.

Mennyit kell fizetni a munkavállalónak?

A munkáltató a tilalomért megfelelő ellenértéket fizet, amely a tilalom tartamára nem lehet kevesebb, mint az azonos időszakra járó alapbér egyharmada (Mt. 228. § (2)).

Példa: ha a munkavállaló alapbére havi 900 000 Ft, és a tilalom 12 hónapos, az ellenérték minimuma 12 × 300 000 = 3 600 000 Ft.

Az egyharmad minimum, nem automatikusan „megfelelő” összeg. Az ellenérték megállapításánál különösen azt kell figyelembe venni, hogy a megállapodás milyen mértékben akadályozza a munkavállalót – képzettségére és gyakorlatára tekintettel – abban, hogy új munkát találjon. Minél szűkebb szakmáról és minél szélesebb tilalomról van szó, annál magasabb ellenérték indokolt.

Mikor és hogyan kell kifizetni az ellenértéket?

Ezen bukik el a legtöbb versenytilalmi megállapodás. A felek választhatnak:

  • egy összegben, a munkaviszony megszűnésekor, vagy
  • havi részletekben a tilalmi időszak alatt.

Amit nem érdemes: a kifizetést a tilalmi idő utánra halasztani, és feltételekhez kötni (például hogy a munkavállaló utólag igazolja, hogy betartotta a tilalmat, jogvesztő határidőn belül). Egy 2024-ben közzétett eseti döntés szerint az ilyen kikötés érvénytelen, és mivel a fizetési határidőt jogszabály nem pótolja, az egész megállapodás érvénytelenné válik (IH 2024.37, a Kúria Mfv.10.141/2022/4. határozatára hivatkozással). A munkáltató így a tilalmat nem tudja számon kérni.

A havi részletfizetés előnye, hogy ha a volt munkavállaló megszegi a tilalmat, a munkáltató a további kifizetéseket leállíthatja, és a már kifizetett összeget visszakövetelheti.

Kiléphet-e valamelyik fél a megállapodásból?

Az Mt. alapján a munkavállaló állhat el a megállapodástól, ha a munkaviszonyát a munkáltató súlyos kötelezettségszegése miatt azonnali hatályú felmondással szünteti meg (Mt. 228. § (4), 78. § (1)); a munkáltatói elállás csak szerződéses kikötésen alapulhat. A szerződésben kikötött, egyoldalú munkáltatói elállási jogot a bírói gyakorlat szigorúan vizsgálja: ha a munkáltató a munkaviszony végén „meggondolja magát”, a munkavállaló addig a tilalommal számolt. Ha ilyen jogot kötsz ki, legyen határideje és egyértelmű feltétele, és kérj hozzá szakmai segítséget.

Mi történik, ha a volt munkavállaló megszegi?

  • A munkáltató visszakövetelheti a már kifizetett ellenértéket, és a továbbiakat nem fizeti.
  • A ténylegesen okozott kár megtérítését követelheti – ezt azonban bizonyítani kell, ami nehéz.
  • Ezért szokás kötbért kikötni: előre rögzített összeg, amelyet a kár bizonyítása nélkül lehet követelni (Mt. 228. § (6): kötbér kikötése esetén a Ptk. 6:186–6:189. §-a irányadó). A kötbért írásban kell kikötni, és ne legyen túlzó – a bíróság a túlzott kötbért mérsékelheti.

Mit írj bele a megállapodásba?

  1. A tiltott magatartások konkrétan: versenytársnál munkavállalás, saját konkurens vállalkozás, a volt ügyfelek megkeresése, munkatársak elcsábítása.
  2. Kik a versenytársak – tevékenységi kör, és ha indokolt, földrajzi terület.
  3. Időtartam (max. 2 év).
  4. Ellenérték összege, esedékessége és fizetési módja – egyértelműen, feltételek nélkül.
  5. Jogkövetkezmények: visszafizetés, kötbér.
  6. Elállás – ha egyáltalán, egyértelmű határidővel.

Köthető-e versenytilalom nem munkavállalóval?

Igen, de nem az Mt., hanem a Ptk. (és a versenyjog) alapján:

  • Megbízott, alvállalkozó, szabadúszó: polgári jogi szerződésben köthető versenytilalom. A 2 éves és az 1/3-os szabály itt nem kötelező, de a túlzottan széles, ellenérték nélküli tilalom tisztességtelen vagy érvénytelen lehet.
  • Cégeladás: üzletrész- vagy üzletág-adásvételnél bevett, hogy az eladó néhány évre vállalja: nem alapít konkurens céget, nem viszi el az ügyfeleket és a munkatársakat. A vevő ugyanis éppen a cég piaci pozícióját vásárolja meg.
  • Vezető tisztségviselő (ügyvezető): a Ptk. a megbízatás alatt összeférhetetlenségi szabályokat ír elő (Ptk. 3:115. § (1)–(2)); a megbízatás utánra külön megállapodás kell.
  • Vezető állású munkavállaló: az ő munkaszerződése az Mt. több szabályától eltérhet, de a versenytilalomnál is érdemes a 228. § kereteit tartani (az eltérés alapja: Mt. 209. § (1)).

A gyakorlatban…

A versenytilalmi megállapodás önmagában ritkán elég. Ahogy a könyvemben is írom: gyakori, hogy a távozó munkavállaló versenytárs céget alapít – és nem ritka, hogy a volt munkáltató márkájához hasonló megjelölést bejelenti védjegyként, mielőtt a munkáltató megtenné. Ilyenkor a versenytilalmi megállapodás legfeljebb pénzt hoz; a márka feletti rendelkezést a védjegy adja vissza.

Ezért a kulcsemberek távozására három rétegben érdemes felkészülni: versenytilalmi megállapodás (a kivitelezhető, kifizetett formában), üzleti titok-védelem (titoktartási kötelezettség, hozzáférési szabályok – ez a megállapodástól függetlenül is véd), és bejegyzett védjegy a cég nevére és fő termékeire. A három együtt ad valódi védelmet.

Gyakori kérdések

Meddig köthető ki versenytilalom munkavállalóval?

Legfeljebb a munkaviszony megszűnését követő két évre.

Mennyi a minimális ellenérték?

A tilalom tartamára az azonos időszakra járó alapbér egyharmada. Ez minimum; a konkrét helyzettől függően több is indokolt lehet.

Érvényes-e, ha az ellenértéket csak a tilalmi idő végén fizetem ki, igazolás ellenében?

A bírói gyakorlat szerint az ilyen, a tilalmi idő utánra halasztott és feltételhez kötött kifizetés érvénytelenné teheti az egész megállapodást. Fizess a munkaviszony végén vagy havonta, a tilalmi idő alatt.

Kell-e versenytilalmi megállapodás a munkaviszony idejére?

Nem. A munkaviszony alatt a munkavállaló törvény alapján sem veszélyeztetheti a munkáltató jogos gazdasági érdekeit.

Köthetek versenytilalmat a megbízottammal vagy alvállalkozómmal?

Igen, polgári jogi szerződésben. A tilalomnak itt is arányosnak kell lennie.

Mit tehetek, ha a volt munkavállaló megszegi?

Visszakövetelheted a kifizetett ellenértéket, és – ha kikötöttétek – kötbért követelhetsz; kártérítést is, ha a kárt bizonyítani tudod.


Kulcsembert veszel fel, vagy épp távozik valaki, akinek a tudása és kapcsolatai a cégedben vannak? Az ügyvédi irodánk Nyíregyházán és Debrecenben versenytilalmi és titoktartási megállapodást készít, és a megszegés esetén képvisel; cégügyekben folyamatos támogatást is adunk. A márkád védelméhez nézd meg a védjegy szolgáltatásunkat (évi 250+ védjegyügy az SZTNH és az EUIPO előtt), csináld végig a Védjegy Pre-Checket, vagy töltsd le a Védjegy Kisokost. Elérhetőség: +36 42 790 103, titkarsag@drbodo.hu.

Dr. Bodó Gergely ügyvéd, közgazdász, okleveles adószakértő · Nyíregyháza, Debrecen · Frissítve: 2026. október

Kérdésed van? Írd meg röviden!

Írd le pár mondatban, miben segíthetek, és 1 munkanapon belül jelentkezem.

Legutóbbi bejegyzések

Vitás válás: mi történik, ha nincs megegyezés?

Ha nincs megegyezés, a bíróság akkor bontja fel a házasságot, ha az teljesen és helyrehozhatatlanul megromlott (Ptk. 4:21. § (1)). Ilyenkor a gyermek elhelyezéséről, a kapcsolattartásról és a gyermektartásról a bíróság dönt, kérelem nélkül is (Pp. 459. § (1)). A...

Szóvédjegy vagy ábrás védjegy? Melyiket válaszd

Ha csak egyet választasz, általában a szóvédjegy a jobb: a nevet bármilyen betűtípusban, színben és formában védi. Az ábrás védjegy a konkrét grafikai megjelenést védi, ezért egy logócserénél gyengülhet. Erős, hosszú távú márkánál mindkettő indokolt, de az két külön...