A Kkt alapítás kedvelt cégalapítási forma a családi vállalkozások körében – de számos más helyzetben is előnyös lehet. Mint minden cégtípus esetén, közkereseti társaság alapításakor is számolnunk kell pozitívumokkal és nehézségekkel. A gördülékeny folyamat érdekében mindenképp ajánlott megbízható ügyvédhez fordulni – ám nem árt, ha magunk is tisztában vagyunk az alapokkal. Összefoglaló cikkünk ehhez nyújt segítséget.
Kkt jelentése: mit takar a fogalom?
A Kkt alapítás során a társaság tagjai felelősséget vállalnak arra, hogy közös gazdasági tevékenységet folytatnak – mindezt korlátlan és egyetemleges felelősség mellett, az ehhez szükséges vagyont pedig a társaság rendelkezésére bocsátják. A korlátlan és egyetemes felelősség annyit tesz, hogy a társaság bármelyik tagja teljes vagyonával felel a vállalat adósságaiért. Ez a felelősség egy belépő tag számára azon társasági kötelezettségekre is kiterjed, amelyek a csatlakozása előtt keletkeztek.
A Kkt jellemzői
A Kkt legfőbb szerve
A közkereseti társaságok legfőbb szerve a tagok gyűlése. A főszabály úgy rendelkezik, hogy ebben valamennyi tag részt vehet, és minden tagnak egy szavazata van. A határozatokat a gyűlés szótöbbséggel hozza meg: ez alól egyes stratégiai kérdések képeznek kivételt, amelyekhez háromnegyedes szótöbbség szükséges. A Polgári Törvénykönyv ugyanakkor azt is megengedi, hogy a tagok ülés megtartása nélkül is határozhassanak olyan kérdésekben, amelyek a taggyűlés hatáskörébe tartoznak.
A Kkt ügyvezetése
A közkereseti társaságok ügyvezetését egy vagy több ügyvezető is elláthatja: őket a tagok közül jelölik ki vagy választják meg. Külső személy a Ptk szerint nem töltheti be ezt a pozíciót. Ha az ügyvezető megválasztása vagy kijelölése nem történik meg, minden tag ügyvezető lesz.
Milyen feltételei vannak a közkereseti társasági tagságnak?
Az általános társasági jog szerint egy személy csak egy gazdasági társaságnak lehet korlátlanul felelős tagja. Ezért ha valaki már tagja egy Bt-nek vagy egy Kkt-nek, más nem lehet tagja egy újabb közkereseti társaságnak. A korlátlan felelősség a tagi jogviszony megszűnését követően még öt évig áll fenn.
Kkt alapítás előnyei, hátrányai
A Kkt alapítás legnagyobb előnye, hogy az alaptőke mértékével kapcsolatban nincs semmilyen jogi megkötés: ez az összeg csakis az alapítókon múlik. Az alapítási eljárás egyszerűnek és gyorsnak mondható. Amennyiben megvan a kellő bizalom az alapító tagok között, a korlátlan felelősség sem akadály – elsősorban olyan vállalkozásoknak ajánlott ez a cégforma, amelyek alacsony kockázattal működnek.
Az előbb említett egyetemleges és korlátlan felelősség a Kkt legnagyobb hátránya is tud lenni: hiszen a tagok saját személyes vagyonukat teszik kockára, ha a vállalkozással probléma adódna.
Milyen költségekkel jár a közkereseti társaság alapítása?
Cégeljárási illeték
Ezzel a tétellel Kkt alapítás esetén szerencsére nem kell számolnunk: e cégformánál az alapítás egyszerűsített eljárásban és hagyományos eljárásban egyaránt illetékmentes. (Érdemes tudni, hogy illetéket mindkét eljárási módban csak Zrt, azaz zártkörűen működő részvénytársaság alapításakor kell fizetnünk.)
Közzétételi költségtérítés
Jó hír a közkereseti társaság alapítására készülőknek, hogy még egy tételt fizetés nélkül kipipálhatnak a listáról. Ebben a lépésben szintén mindegy, hogy az egyszerűsített vagy a hagyományos eljárást választjuk, a közzététel ugyanis mindkét esetben díjmentes. Itt szintén egyedül a zártkörű részvénytársaságot alapítók számolhatnak kiadással, viszont ez sem magas: nekik is csak hagyományos eljárásban kell fizetni, mindössze 5000 Ft-ot.
Alaptőke
A betéti társaság alapításához hasonlóan Kkt indítása esetén az alaptőke mértéke szempontjából nincs megkötés: összege kizárólag az alapítók döntésén múlik. Ez egy kifejezetten előnyös tulajdonsága a Kkt-nak, az alapítók költségvetésétől függően sokat nyomhat a latba, ha cégtípus kiválasztásáról van szó.
JÜB adatkérés
Felmerül a kérdés: mit is jelent a JÜB? A rövidítés a Jogügyletek Biztonságát Erősítő Adatszolgáltatási Keretrendszert takarja – segítségével a cégalapítást végző ügyvédnek kötelessége, hogy ellenőrzést, azaz lekérdezést végezzen. Szerencsére ez az összeg sem kifejezetten magas: aláíró személyenként 1650 forinttal kell számolnunk.
Tulajdoni lapok ellenőriztetése
Ahogy minden típusú cég indítása, úgy Kkt alapítás előtt is le kell ellenőriztetnünk azon ingatlanok tulajdoni lapját, amelyek valamilyen formában a vállalathoz köthetők: például székhely, fióktelep vagy telephely szerepét töltik be. Ingatlanonként ennek költsége hozzávetőlegesen 1000 forint.
Kamarai regisztráció
Érdemes már most megnézni, hogy melyik a tervezett székhely szerinti területi kereskedelmi és iparkamara. Itt kell ugyanis a Kkt kamarai nyilvántartásba vételt kérvényezni – ez minden egyéni és társas vállalkozás számára kötelező lépés, amióta 2012. január elsejétől életbe lépett az adótörvény módosítása. A nyilvántartásba vétel díja, azaz a regisztrációs díj egységesen 5000 Ft, és minden év március 31-ig újra be kell fizetni, hogy megújítsuk regisztrációnkat.
Fontos tudni azonban, hogy a fenti lépéssel még nem leszünk kamarai tagok. A jelentkezés önkéntes alapú, külön folyamat, amelyhez tagkérelmet kell benyújtanunk, és a kötelező regisztrációs díjon felül tagdíjjal is számolnunk kell. Hogy ez pontosan mennyi lesz, azt a helyi szervezet határozza majd meg: általában a tagkérelmet benyújtó cég éves árbevétele a mérvadó.
A Kkt alapítás egyéb várható költségei
A hivatalos eljárásokon felül érdemes még számolni a szakemberek díjával is. Hiszen ahhoz, hogy eligazodjunk a cégalapítás labirintusnak tűnő jogi és pénzügyi eljárásai között, ajánlottügyvéd, adótanácsadó és könyvelő segítségét kérni – az ő munkadíjuk pedig szintén a várható kiadások közé számolandók.
Ha megbízható ügyvédet keres, válassza a Dr. Bodó Ügyvédi irodát! Tapasztalt szakértői csapatunk átlátható, egyszerű ügymenetet biztosít, kedvező áron: vegye fel velünk a kapcsolatot!