Az egyéni vállalkozás indítása vagy KATA vállalkozás indítása egyre többeket foglalkoztat napjainkban: sokan szeretnék megvalósítani rég dédelgetett terveiket. Ahhoz, hogy a folyamat igazán sikeres legyen, mindenképp szükséges, hogy rendelkezzünk az alapvető információkkal. Cikkünk ehhez nyújt segítséget. Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat, hogy olvasóink magabiztosan vághassanak bele az egyéni vállalkozóvá válás folyamatába.
Mikor érdemes egyéni vállalkozást indítani?
Amikor megszületik a fejünkben a vállalkozás indításának ötlete, érdemes elgondolkodni azon, melyik vállalkozási forma lenne számára a leginkább megfelelő. Fontos, hogy minden lehetőséget számba vegyünk, hiszen a számunkra legkedvezőbb vállalkozási forma kiválasztásával súlyos százezreket, akár milliókat is lehet spórolni. Az egyéni vállalkozás nem mindenki számára a legjobb opció: adódhat számos olyan helyzet, amikor jobban megéri gazdasági társaság, azaz cég alapításában gondolkodni. Ha kétségeink vannak, vagy úgy érezzük, kezdünk elveszni a lehetőségek útvesztőjében, ajánlott tapasztalt ügyvédet, adótanácsadót felkeresni.
Egyéni vállalkozást alapvetően akkor érdemes indítani, amikor kezdőként vágunk bele a vállalkozói életformába, és nem rendelkezünk túl sok kezdőtőkével. Ennek oka, hogy magáról a kezdőtőkéről egyéni vállalkozóként nem kell nyilatkozni, így csak saját lehetőségeinktől és felelősségérzetünktől függ, mennyi félretett alappal vágunk bele. Egyéni vállalkozóként ráadásul több, kifejezetten kedvező adózási forma is választható.
Melyek az egyéni vállalkozás feltételei?
Egyéni vállalkozást indítása kezdeményezhető bármely cselekvőképes természetes személy által, aki magyar állampolgár, vagy az EU (illetve az EGT) állampolgára – de állampolgárság híján elegendő az is, ha jogszerűen, tartózkodási engedéllyel él az országban. Szintén feltétel, hogy az egyéni vállalkozás indítása iránt folyamodó természetes személy ellen nem folyhat büntetőeljárás. Emellett az sem lehet egyéni vállalkozó, aki gazdasági társaság korlátlan felelősségű tagja.
További feltéteket jelent, ha olyan tevékenységi kört kívánunk végezni, amely külön engedélyhez kötött: szakirányú képesítésre és/vagy erkölcsi bizonyítványra van szükség ahhoz, hogy végezhessük őket. Az engedély ugyanakkor megszerezhető alkalmazott útján is.
A folyamat elkezdése előtt fontos tudnunk, hogy az egyéni vállalkozó teljes vagyonával felel a tevékenységéből eredő kötelezettségekért.
Egyéni vállalkozás indítása lépésről lépésre
Az egyéni vállalkozás indítása néhány egyszerű lépésből áll. Személyesen is gyorsan intézhető a folyamat, de a legegyszerűbb online intézni.
Az egyéni vállalkozás indítása Ügyfélkapun keresztül történik. ha még nem rendelkezünk ilyen azonosítóval, igényeljük mihamarabb, hiszen számos más ügyben is gyorsabban eljárhatunk ezen az online rendszeren keresztül. Ügyfélkaput bármelyik kormányablakban, okmányirodában, NAV központi ügyfélszolgálaton, vagy akár külképviseleten is regisztrálhatunk. Emellett online is regisztrálhatunk, ha a személyi igazolványunkat 2016. január 1. után állították ki.
Ha ez a lépés megvan, a NAV Webes ügysegéd oldalán kell kitöltenünk a bejelentő nyomtatványt. Személyes adataink után a székhely címe a következő, amit meg kell adnunk. Ha a székhely nincs a tulajdonunkban (például béreljük), székhelyhasználat jogcímét igazoló okiratra lesz szükség.
A következő lépés a tevékenységi körök bejelentése, majd az IPA módozat és az adózási forma kiválasztása.
Lehetőség van arra is, hogy egyszemélyes kft-t alapítsunk: ez esetben csak korlátolt mértékben vagyunk felelősek a cég kötelezettégeiért. A kft. alapításról vonatkozó cikkünkben olvashat részletesebben.
Milyen költségekkel jár az egyéni vállalkozás?
Az egyéni vállalkozás létrehozásához semmilyen díjat vagy illetéket nem kell fizetni: maga az indítás tehát gyakorlatilag teljesen ingyenes.
Kötelező ugyanakkor kérvényezni a kamarai nyilvántartásba vételt a székhely szerinti területi kereskedelmi és iparkamaránál. A regisztráció minden év március 31-ig megújítandó, díja pedig 5000 Ft.
Egyéni vállalkozás indítása: ne feledjük az iparűzési adót!
Egyéni vállalkozás indítása esetén is kell természetesen adózni: hogy milyen formában, arról később még bővebben értekezünk. Azonban bármelyik adózási formát is választjuk, mindenképp kell iparűzési adót fizetnünk a székhelyünk szerinti önkormányzat felé (kivéve, ha székhelyünk olyan településen van, ahol nincs iparűzési adó). Ezt kétféle formában tehetjük meg.
Amennyiben a KATA adózási formát választjuk, az iparűzési adó fizethető úgynevezett fix vagy más néven tételes formában. Ebben az esetben az adó alapja 2,5 millió forint (ha a vállalkozást év közben alapították, arányosítani kell a működési időre eső naptári napok számával.) A legtöbb településen az iparűzési adó 2%, így ha a fix IPA mellett döntünk, valószínűleg évi 50 000 Ft-ot kell majd fizetnünk.
Szintén KATA adózási formát választó egyéni vállalkozóknak ajánlott az egyszerűsített IPA: közülük is azoknak, akiknek nincsenek költségeik, és éves bevétel nem haladta meg a nyolcmillió (8.000.000) forintot. Ezzel a módozattal az árbevétel 80%-a után kell fizetni a helyi adót.
A normál iparűzési adó inkább gazdasági társaságok (cégek) számára ajánlott, hiszen választása esetén költségnyilvántartást kell vezetni, és bevallás készítése is kötelező.
Bármelyik módozat érvényes rénk, az iparűzési adót két részletben kell befizetni: az elsőt március 15-ig, a másodikat szeptember 15-ig.
Milyen adózási formát érdemes választani?
Egyéni vállalkozás indítása esetén a legtöbben a KATA adózási formát (kisadózó vállalkozások tételes adója) választják. Ennek oka, hogy rendkívül egyszerű: havonta, egy összegben befizethető minden szükséges adó. Ennek mértéke több körülménytől függ. Ha valaki például főállású munkaviszony (legalább heti 36 óra) vagy nappali tagozatos hallgatói jogviszony mellett létesít katás vállalkozást, a kata adó havi összege 25 000 Ft. “Főállású” katásként ez az összeg 50 000 Ft.; de lehetőség van 75 000 Ft-ot is fizetni, a magasabb nyugdíjalap érdekében. A KATA adózási forma bevétel alapon működik, de nincs összeghatára: ha azonban bevételünk meghaladja a havi 1 millió forintot, a plusz összeget 40%-os adó terheli.
Ezen kívül lehetőség van még a személyi jövedelemadó keretein belül, vállalkozási jövedelem szerint adózni, illetve az átalányadót választani. Ha bizonytalan abban, melyik lenne az Ön számára megfelelő, jó döntés adótanácsadó segítségét kérni.
Tanácsra van szüksége jogi vagy adóügyi kérdésekkel kapcsolatban? Ne habozzon, keresse bátran a Dr. Bodó ügyvédi irodát!